Seresné Szegőfi Anna: Zemplén vármegyei esküszövegek - Borsodi Levéltári Füzetek 19. (Miskolc, 1983)

Bevezetés

séget : az ilyen embereket legközelebb nem is ajánlották választásra* Vannak adatok arra, hogy bizonyos hivatalokat, főleg azokat, melyek több terhet jelentettek, mint hasznot, dicsőséget nem fogadtak el; ilyen volt a 17- századi falusi biróság, melyet kötelezően évente sorról-sorra osztott ki a földesúr, mivel senki nem akarta vállalni ezt a nehéz "tisztséget", hiába voltak bizonyos kedvezmények a biró számára. Erdőbényén 1822-ben négy lakos - a soros kisbiróságnak terhétől szabadulva - 10-10 forintot fizetett be a város pénztárába, hogy "Kis Bíróságnak terhe alól magokat feloldozzák s immunissá tegyék." Általában azonban megtiszteltetés volt "városi elöljárónak", tisztségviselőnek lenni, rangot, "méltóságot" jelentett a többi várospolgárral szemben, különösen a vagyongyűjtés, a biztos jövedelem reményében, gyakorlatában. A 18. századtól ezért vállalták szivesen a városgazdái, piacbirói, szőlőbecsü- si, factori stb. hivatalokat.

Addig, amig az eskü letétele, vagy megtagadása a 17-19. század során a hivatal elnyerése, megtartására, folytathatására szolgált a kiegyezés után és a 20. századi gyakorlatban lényegében formálissá lett, hiába vettek fel Írásos esküjegyzőkönyveket, mert az eskütétel mindig a "kinevezés" után történt és nem volt szükség előzetes esküvel, "hittel" fogadni a hivatali kötelességek megtartását, csak utólagosan tudomásul kellett venni azokat, legtöbbször aláírni a j egyzőkönyve t.

A tisztújitások, igy az esküvések, "esküdtetések" ideje a hegyaljai városokban, de az egész Zemplén megyében is január eleje 2-6. között, néha az óév utolsó napjai voltak. Gazdasági tisztségviselők . cselédek kondások, csordások, juhászok, vincellérek stb "félfogadási" ideje, igy esküdtetése is Szent György napja, vagy Szent Mihály napja aszerint, hogy tavaszi-nyári, vagy őszi-téli időszakra volt fontosabb munkájuk. Alkalomszerűen csak az új tisztségviselőtől, pl. főbíró halála után a nélkülözhetetlen tisztségre belépett új főbírótól vettek hivatalbalépésekor, évközben is esküt, egy-egy "tanácsnok" halála esetén nem választottak új tagot, csak az "uj épitőszék alkalmatosságával", addig a "csonka tanács" végezte az ügyeket. Évközi fontos tisztségváltáskor rögzítették, pl. x,y. városgazda ekkor és ekkor tett esküt, ekkortól kezde szolgálni.

Külön tanulmányt, tanulmányokat lehetne Írni az esküszövegek alapján kibontható tisztségviselők jogai, kötelességei, hatásköreiről pl. a falusi, mezővárosi biró, főbíróról. A biró, mint a helység irányitója, a lakosság és a földesúr, a megyei és járási hatóság,- IX -