Borsod-Abaúj-Zemplén megye történeti helységnévtára 1870-1983 - Borsodi Levéltári Füzetek 16-18. (Miskolc, 1983)

ÚTMUTATÓ A HELYSÉGNÉVTÁR HASZNÁLATÁHOZ

- XVTIT ­pontban szerepel, mint a járási felügyelet változása. A járások nevének meghatározása néhány esetben nem volt egyszerű, tekintve, hogy a járási beosztás elkészítése, mint az önkormányzati hatás­kör egyik fontos láncszeme az adott történeti korban vagy a vár­megye közgyűlésének hatáskörébe, vagy a felügyeletet gyakorló miniszter hatáskörébe tartozott, igy nem minden esetbén jelenik' meg a törvényes rendelkezések között, a vonatkozó iratanyag pedig hiányos. Az egri=mezőkövesdi, királyhelmeci=bodrogközi, rimaszom­bati=feledi járások esetében a hivatalos kiadványok névhasználata sem egyértelmű, a változást követő években mindkét hevet párhuza­mosan is használták! Kötetünkben a változás évszámaként - ha egyéb forrásból a tényleges évszám nem volt megállapítható - annak a helységnévtárnak a kiadási dátuma szerepel, melyben először hasz­nálták hivatalosan az új nevet. Történeti helységnévtárunk hasz­nálatához fontos tudnivaló, hogy az emiitett névváltozások nem jelen tettek változást a járás területének vonatkozásában. h, pontban gyüjtüttük össze a települések jogállásának válto­zásait. Az első adat az I873. évi helységnévtár adata. Ez csak tájékoztató jellegű; a helységnévtár megjelenésének időpontjában ugyanis már folytak a községi törvény végrehajtási munkálatai; me­lyeknek eredményeként belügyminiszteri jóváhagyással egységesítet­ték a községek jogállását. Ennek ellenére célszerűnek látszott kö­zölni ezt az adatot, mert jelzi, a feudalizmus végi jogállást. A következő adat a községi törvényben szereplő településforma megne­vezése. Ez az adat helységnévtárunk egyik legvitathatóbb része. A kis és nagyközségekké alakulás a törvény értelmében megyei közgyű­lési felügyelet alá tartozott, ebben a tárgykörben keletkezett ha­tározatokat a belügyminiszternek jóvá kellett hagynia, de nem mi­niszteri rendelet formájában, igy ezek a hivatalos kiadványokban nem jelennek meg, csupán az iratanyagban, melynek hiányairól koráb ban már esett szó. Igy hiteles adatot első izben az 1902-ben kelt helységnévtárból idézhetünk, kötetünkben is ez a dátum szerepel. Megjegyezni kívánjuk azonban, hogy néhány község kivételével az 1902. évszámmal jelzett adat valójában azonos a községi törvényt követő rendezés adatával, melynek végrehajtási évszáma 1871-1873. Eltérés csak a kisközségeknél lehetséges és csak abban az esetben, ha a település megyei vagy járási hovatartozásában I87I-I902 kö­zött változás történt. Tekintve, hogy ezeket a lehetséges eltéré­seket nyomon követni nem tudtuk, valamennyi település esetében az 1902. évszámot használtuk. Kisközségek esetében a községi jogállás

Next

/
Thumbnails
Contents