Borsod-Abaúj-Zemplén megye történeti helységnévtára 1870-1983 - Borsodi Levéltári Füzetek 16-18. (Miskolc, 1983)
KÖZIGAZGATÁSTÖRTÉNETT ÁTTEKINTÉS
tanácsok hatásköréből a megyei tanács hatáskörébe kerültek. 1971ben Miskolc megyei várossá alakult, visszakerült a megyei tanács hatásköre alá. A változások másik csoportját azok az intézkedések jelentik, amelyek nem általános rendezéshez kapcsolódnak, hanem egyes községekre vonatkozó egyedi rendelkezések. Ilyenek a várossá nyilvánitások: 1954-ben Kazincbarcika, 1972-ben pedig Mezekövesd nyerte el a megtisztelő városi rangot. A települések szerepkörének árnyaltabb megítélését szolgálta az önálló tanácsú községek közül egyes kiemelt központok nagyközséggé nyilvánítása : 1970- ben: Cigánd. Edelény, Encs . Mezöcsát, Mezőkeresztes, Putnok, Sajószentpéter, Szerencs. Szikszó, Tokai, 1971- ben: Abaújszántó, Alsózsolca, Arló, Borsodnádasd. Ernőd, Felsőzsolca, Izsófalva, Múcsony, Nyékládháza. pálháza . Picse. Rudabánya; Sajóbábony, Szendrő, Szirmabesenyő lett nagyközség. Végül meg kell emlitenünk az önálló tanácsok megszűnését. azaz a közös tanácsok szervezését. Már az első tanácstörvény megfogalmazásában szerepelt, hogy a kis lélekszámú községekben nem kell önálló tanácsokat alakítani, hanem több község közös tanácsát kell létrehozni. A rendelkezés eredményeként az aprófalvas Borsod-Abaúj Zemplén megyében már 1950-ben is alakultak közös tanácsok. A folya mat az 19Ő0-as évektől kezdve meggyorsult: ennek elsősorban gazdasági okai vannak. A gazdasági reform eredményeként ugyanis egymás után egyesültek a termelőszövetkezetek, s ezzel megindult a falvakból az elvándorlás, a község lakossága csökkent értelmetlen volt a tanácsapparátus fenntartása, igy az államigazgatásban meghirdették az egy terraelőszövetkezet-egy tanács rendező elvet, A tervszerű korszerűsítés eredményeként megindult a közös tanácsok szervezése, a községek jogállásának átrendeződése. Hosszantartó és még le nem zárult folyamatról van szó; 1964-ben, 1966-ban. I969 ben, 1970-ben, 1971-ben, 1972-ben, 1977-ben, 1978-ban és 198l-ben is újabb közös tanácsok szervezésére került sor. A területi változások mellett a települések történetében fontos állomás volt a községek hivatalos névadása is. Az I898: 4. tc. a hivatalos helynevek megállapítására és egységesítésére létrehozta a Községi Törzskönyvbizottságot. A bizottság feladata az volt, hogy megállapítsa a községek és az egyéb lakott helyek közhasználatban forgó neveit, szakemberek bevonásával és az érintettek meghallgatásával döntsön a hivatalosan használandó névről. A névváltozat kiválasztásának elveiről elemző monográfiát irt Mező András:
