Hőgye István: Zemplén vármegye levéltára feudális kori iratainak összevont helymutatója - Borsodi Levéltári Füzetek 10. (Miskolc, 1978)

BEVEZETÉS (HŐGYE ISTVÁN)

BEVEZETÉS Jelen kiadványunk a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár Sátoraljaújhelyi Fioklevéltárának őrizetében lévő feudáliskori mutatók alapján készült összevont községi helymutató, amely a történeti Zemplén megyének a mai Magyarországhoz tartozó községeire tartalmaz adatokat. Az időkeretet /1558-1849/ a mutatók első adata és a korszak vége adja. A korábban kiadott füzeteinkhez hasonlóan ezt a kiadványt is helytörténeti kutatási segédletnek szántuk, hiszen itt a kutató pontos levéltári jelzetekkel együtt találja meg a települések feudáliskori történetére vonatkozó összes adatát, anélkül, hogy a segédleteket át kellene tanulmányoznia. Zemplén megye levéltárának minden lényeges, nagyobb forrásértékű fondját, állagát felhasználtuk, a közigazgatási és birósági iratokból egyaránt kigyűjtöttünk egy-egy falu történetére vonatkozó legkisebb érdemi adatot is 1849-ig. Azokat az állagokat azonban, melyekhez mutatók nem maradtak és csak az iratok darabonkénti átnézésével kutathatók, nem használtuk fel, de ez elenyészően csekély az egészhez viszonyitva. Kiadványunkban nem használtuk az összeírások gyűjteményes anyagát, mivel azokról már van nyomtatott segédlet, a Levéltári Füzetek 1. száma. Nem dolgoztuk fel továbbá egy-egy községnek, mezővárosnak a levéltárban őrzött feudáliskori iratanyagát sem, hiszen ez teljes egészében az illető helység elsődleges forrása, felesleges lenne külön kimutatózni, időhatárairól és terjedelmükről pedig fondjegyzékünkben részletesen szóltunk. A levéltárnak szinte teljes egésze korabeli segédletekkel kutatható, de egy-egy mutató több állaghoz is használandó pl. a közgyűlési jegyzőkönyvekhez I79O-I813. és a közgyűlési iratokhoz I79O-I8I3. azonosak a mutatók. A II.József-féle közigazgatási korszak 1786-1790. iratait egy kötetbe mutatózták, ugy hogy abból az irat pontos évszáma nem állapitható meg, ugyanígy készült a közigazgatási iratok és közgyűlési jegyzőkönyvek közös mutatója is 1790-1792. évekről egy kötetben, ezért ezeknél az első évet, tehát I786. illetve 1790. tüntettük fel. Az összeállítás abc-rendben tartalmazza a helységek nevét az 1973évi helységnévtár! változatban^ jogállásban, illetve "lásd" 1-. utalással a forrásban előforduló névváltozatnál erre utalunk, pl. Ardó L. Sárospatak vagy Agárd L. Zemplénagárd. A közsógnév alatt közöljük a vonat-