Román János - Tóth Endre: Mária Terézia-kori úrbáriumok a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban - Borsodi Levéltári Füzetek 5. (Miskolc, 1977)

BEVEZETÉS (ROMÁN JÁNOS)

BEVEZETÉS A jelon kiadványunkat is, bár bizonyos forrásközlés jellege is van, a korábbiakhoz hasonlóan, helytörténeti kutatási segédletnek szántuk. Célunk a levéltár kezelésében levő Mária Terézia kori urbáriumok jelzeteinek ós legfontosabb adatainak közreadása a helytörténeti kutatók munkájának megkönnyítése, s a leendő kutatók érdeklődésének felkeltése érdekében. Nem kívánunk itt éppen ezért az úrbérrendezés történeti kérdéseivel foglalkozni, de a helytörténeti, községtörtóneti kutatók figyelmét felhívjuk arra, hogy az egyes helységek ezen alapvető gazdaság— ós társadalomtörténeti forrásához is az országos vonatkozások alapos ismeretében érdemes közelíteni. A levéltár kezelésében levő urbáriumokat kívántuk számba venni, mivel kutatási segédletről van szó. Ezért nem foglalkoztunk a más levéltárakban esetleg feltalálható, a megye területére vonatkozó darabokkal, de közreadjuk a jelenleg Heves megyéhez tartozó helységekre vonatkozó, az egykorú forrás összefüggésekből azonban ki nem szakítható darabok adatait. A számba vett urbáriumok a levéltár miskolci anyaiéval tára és a sátoraljaújhelyi fióklevóltár törzsanyagaiban, valamint a miskolci levéltárnak a törvényszéki tagosítás! iratok fondjából kikerült, gyűjteményként kezelt anyagában találhatók. A három forráscsoport jelzetei az adatsorok végén, a jelzetek magyarázatai a rövidítések jegyzékében találhatók. Bár a levéltár kezelésében a területünkre vonatkozó, más időszakokban keletkezett urbáriumok is előfordulnak, nem kívántuk az anyag időbeli egységét megbontani, nem csupán történeti, hanem technikai érdekből sem: a korszak irat típusának adatközlési rendjébe mások beilleszthetők sem lettek volna legtöbb esetben. Az úrbérrendezésnek táblázatosan közölhető adatszerősóg szempontjából is, de az adatok történeti értéke szempontjából is leg