Feudális kori községi pecsétnyomók a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban - Borsodi Levéltári Füzetek 3. (Miskolc, 1971)

BEVEZETÉS

harmadán, a szántóföldi gazdálkodásnak, közelebbről a kalászosok termelésének jelvényei, eszközei fedezhetők fel: ekevas, csoroszlya, sőt egyiken teljes szántó felszerelés, másikon a szántás művelete, buzaszálak, kéve, sarló, kasza, csép, szórólapát, gabonavilla stb. Megerősíti ez a levéltári forrásokból megállapított tényt, hogy megyénk feudális kori községeiben is a gabonafélék termelése volt az uralkodó művelési ág, hogy a legfontosabb termeivény, s táplálék a liszt, a kenyér. Hogy az emblémák nem a természeti adottságokat, hanem elsősorban a művelési ágakat jelképezik, ezt bizonyitja az is, hogy második helyen a szőlőmüvelés jelképeit, tőkét, fürtöt', metszőkést találunk. A bükki szőlőkultúra múltja, s kiterjedt volta tárul elénk a borsodi községek pecsétnyomóin. Messze mögötte maradnak az állattartásra, még inkább az erdőgazdálkodásra, s halászatra utaló jelképek, ami természetesen nem a művelési ágak hiányára, csak másodlagos fontosságú voltára utal. Néhány község pecsétnyomóján az egyházi hagyományok kerültek előtérbe, Tiszaszederkényén a hajdú hagyományok. Néhány esetben nyilvánvalóan a község földesurának családi címeréből, vagy annak elemeiből lettek községi emblémák. Rudabénya 1786 évi évszámot viselő pecsétnyomóján szép kivitelben ott a bányász alakja, s hagyományos jelvényei, a csákány és a bunkó, Ózd nagyon kezdetleges kivitelű év nélküli pecsétnyomóján pedig még az agrárjelleg hagyományos jelképei szerepelnek. A fentiekben csak utalni kivántunk arra, hogy a közölt anyagot, illetve az annak nyomán a kutatók számára hozzáférhetőbbé vált emlékanyagot milyen sokoldalúan használhatja a történeti, helytörténeti kutatás. A gyűjtemény ismertetését a katalógus adatainak közreadásaval véljük legcélravezetőbbnek. A pecsétnyomónként 1-9. pontban közölt adatok rendjéről az alább következő táblázat tájékoztat. A 00001. sorszámtól a 00108. sorszámig a borsodi, a 00109. sorszámtól a zempléni pecsétnyomók adatait találja az olvasó. A községnevek az 1913. évi helységnévtárban található változatban szerepelnek, a közlemény végére helyezett helynévmutatóban azon-