Feudális kori községi pecsétnyomók a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban - Borsodi Levéltári Füzetek 3. (Miskolc, 1971)

BEVEZETÉS

BEVEZETÉS Kiadványunkban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár kezelésében levő 183 darab feudális kori, hozzávetőlegesen az 15561845. évek között készült, Borsod megyei és Zemplén megyei közeégek által használt fém pecsétnyomó,katalógusnak megfelelő^ adatait közöljük a helytörténeti kutatás számára. A pecsétnyomókat 1906-ban belügyminiszteri körrendelet és törvényhatósági.bizottsági határozatok, illetve alispáni utasitésok alapján a főszolgabírók gyűjtötték Össze a községektói, s küldöttek meg a vármegyei levéltáraknak, a borsodiakat Miskolcra, a Zemplénieket Sátoraljaújhelyre. Az Abaúj és Torna megyei községek pecsétnyoraóinak hollétéről nincs tudomásunk. A levéltárak részletes kimutatás nélkül, darabszám szerint vették át a pecsétnyomókat, s letétként kezelték, összeömlesztve, minden segédlet nélkül. A kísérőlevelek, darabszám szerinti jegyzékek alapján csak következtetni tudunk arra, hogy a községi pecsétnyomók mind ekkor kerülhettek levéltári letétbe, s hogy az utasítást nem hajtották végre maradéktalanul, mert sok község, szembetűnően Zemplén déli részéből, a gyűjteményben képviselve nincs. A két vérmegyei levéltárban különböző időpontokban letétbe helyezett községi, járási, városi és megyei feudális és kapitalizmus kori pecsétnyomók gyűjtemény szerű számbevétele a közelmúltban történt meg levéltárunkban. A gyűjtemény mind közigazgatástörténeti, mind pedig helytörténeti vonatkozásban különleges értékű, némely részében döntő jelentőségű. Túlnyomó részét a községi pecsétnyomók teszik, s a fentebbi szempontból nézendő tudományos értékre is ezek a legfigyelemreméltóbbak. A feudális kori községi pecsétnyomók pedig, ellentétben a későbbiekkel, általában évszámmal és emblémával is ellátottak, ami a gyűjteménynek ezt a csoportját, a két fentebbi tudományos érdeken tul, a helyi fémművesség története szempontjából is vizsgálandóvá teszi.