Román János (szerk.): Feudális kori összeírások a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban - Borsodi Levéltári Füzetek 1. (Miskolc, 1971)

Bevezetés

- X c. / Irtásföldek összeírása.

d. / Szőlő és hegyvám összeírása.

e. / Beneficiumok és maleficiumok összeírása,

f. / Megyei összesitás.

g. / Urbárium.

h. / Úrbéri tabella.

A rovatok kitöltésének megfelelően tehát országosan egységes utasítás szerint készült iratfajtáik községenként! előfordulásával, vagy hiányával számolhatunk.

A helytörténeti kutatóknak továbbmenőleg kiadványunk használatával kapcsolatban röviden a következőket ajánlhatjuk.

A történeti Borsod és Zemplén egészével /az utóbbit illetőleg a fentebbi megszorítással/, vagy ezek történetének egyes korszakaival, vagy egy-egy szükebb szakterülettel foglalkozó kutatót már az összeírások jellege és kora szerinti csoportositás, tehát a csoportok és alcsoportok évszámokkal ellátott cimai, azután az egyes tételek elmei és a tételek megfelelő pontjaiban felsorolt rovatok általában kellőleg tájékoztatják az összeírásoknak a kutatásuk tárgya tekintetében való használhatóságáról, A tárgy megjelölés, illetve rovatok ismerete alapján forrásul alkalmasnak vélt összeírások a közölt jelzetek alapján kérhetők, figyelembe véve azt a körülményt, hogy a Zm., Sau. és íj. jelzetű iratok a sátoraljaújhelyi fióklevéltár kezelésében vannak. Természetesen, ezt az egyes helységek történetével foglalkozó kutatók figyelmébe is ajánljuk, s ugyancsak érvényes ez a III. rész B. pont alatti zempléni adataiból kiinduló tájékozódás esetén is.

A helységtörténettel foglalkozó kutatók közül Miskolc, Sátoraljaújhely és Tokaj történetének kutatói az I. részben közölt adatokon kivül a III. részben, a betűrend szerinti helyen található cimszavak alatt további adatokhoz juthatnak. A megye más borsodi és zempléni helységeinek története iránt érdeklődőknek pedig minden képpen célszerű a tájéko-