Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Szőke Domonkos: 1956 - jobb megértését keresve

Nagy Imre ilyen helyzetben kerül a kormány élére, mindenki számára váratlanul mondja el méltán elhíresült beszédét 1953. július 4- én. A júliusi út címmel jegyzett korrekciós program az akkori ország közvéleményét erősen megrázta. A néprádiók ezreiből felhangzó beszéd a vidéket is felrázta. A parasztság azonban azt is megtapasztalhatta, a beszolgáltatást nem törlik el azonnal, a nyáron, ha emellet felvásárlási áron is, de azt még mindig teljesíteni kell, s a téeszekből sem lehet azonnal kilépni. A csengőfrászos hajnali ébresztők elmaradtak ugyan, a munkatáborok kapuit kinyitják, de az ott eltöltött időről nem tanácsos otthon a szomszéddal beszélni. Az engedmények jellegét talán az a népi mondás fejezte ki a legfrappánsabban, hogy a kutyának meglazították a láncát, de a csontot is arrébb rúgták pár méterrel!

Nagy Imre első kormányának intézkedései sok bíztató kapaszkodót nyújtottak, de a közte és Rákosi között megosztott hatalom erősebbik végét továbbra is a „nép bölcse" szorongatta. Mély elégedetlenség söpört végig az országon, a vitázó értelmiség az elmozdított Nagy Imre mögé tömörült. A Petőfi Kör néven nevezett vitafórum 1956 elejétől ezres hallgatóság előtt rendezte kritikai tanácskozásait. A Szabad Nép korábban kegyelt párt-újságírói merészen vállalták a párt politikájával radikálisan szembeforduló nézetek markáns képviseletét. Az egyetemi hallgatók Szegeden, Debrecenben követeltek radikális reformokat, a korábbi korszak hibáinak nyílt jogi keretek között meghozott szankcionálását követelték. 1956 őszére interregnális helyzet alakult ki a korabeli pártvezetésben: az elüldözött Rákosit nem Nagy Imre követte, hanem Gerő Ernő. 1956 gyújtószikrája a lengyel szolidáris tüntetés volt, ahol a nyár folyamán a poznani tüntetésen munkások közé lövettek.

1956 tizenkét napjának eseményei túlzottan ismertek ahhoz, hogy azokról akár csak vázlatosan is szólni kívánnánk. A táboron belüli robbanás Lengyelországban ígérkezett erősebbnek, a korabeli szovjet vezetés Zsukov parancsnokságával a lengyel határ mellé összpontosította katonai erőit. A tízmilliós Magyarország a szovjetek számára nem számított jelentős tényezőnek! Ami az események világtörténelmi jelentőségét és elismertségét biztosította, véletlenek találkozásának sorozata! A szuezi válság és az amerikai elnökválasztás a térségtől elvonta a nyugati hatalmak érdeklődését. Részükről Magyarországon egy „cserbenhagyásos" forradalom zajlott! A jaltai egyezményt to284