Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Gyulai Éva: Bisterfeld özvegye, ifj. Zákány Andrásné Stenczel Anna testamentuma - Szendrő, 1666
ságát, korábban pedig ő vizsgáztatta a filozófiai és teológiai tanulmányokban elmerült Zsigmondot. Második házassága megkötésekor az özvegy professzor már 38 éves volt, kislánya, Rebeca, aki nem sokkal később, 1646-ban meghal, 11 esztendős, az ara, Stenczel Anna életkorára azonban csak következtethetünk. Feltehető, hogy Lorántffy Zsuzsanna ifjú asszonyt kommendált családja bizalmasának, hogy legyen, aki a kis árvát felnevelje, sőt újabb utódokkal ajándékozza meg a tudós tanárt. így Stenczel Anna korát 20 és 30 év közöttire becsülhetjük esküvője idején (talán közelebb a 20-hoz). A Lorántffy Zsuzsanna közreműködésével létrejött házasság a házasfelek hasonló kulturális, vallási és etnikai gyökerein alapult, Stenczel Annát vonzóvá tehette szász nemzetisége, református vallása, tehetős családja, kolozsvári illetősége (Kolozsvár Erdély gazdasági és kulturális centruma maradt a gyulafehérvári fejedelmi központ kiépülése idején is, lakosai között a 17. században is nagy számmal éltek németajkú szász polgárok). Stenczel Anna végrendeletében megemlékezik apjáról, az erdélyi Stenczel Ferencről és anyjáról, Vicéi Annáról. Mindkettejüket nemzetesnek, vagyis nemes jogállásúnak nevezi, anyja talán magyar származású volt. Feltehetően Stenczel Anna rokona az a besztercei (de Biztrich) Stenczel János, akit 1609-ben a dési sóbánya prefektusaként és huszadilletve harmincadbérlőként említ két fejedelmi oklevél.4 Bisterfeld gyulafehérvári professzort és feleségét nem sokkal egybekelésük után, 1644-ben részesíti először adományban I. Rákóczi György, aki a magtalanul elhalt Deli Kozma tövisi kúriáját zálogosítja el ezer tallérért a házaspárnak. Az adomány a feleségnek is szól, illetve utódaiknak, a férj esetleges halála után azonban a Stenczel Anna új házasságából származó gyermek nem örökölhet (ipsius tamen Annae Stenczel a solo dumtaxat Johanne Bisterfeldio et non alio fortassis domino et marito suscipientis). A fejedelem hangsúlyozza oklevelében, hogy nemcsak tanári működését, hanem érte, a fejedelemért és a közjóért tett szolgálatait is elismerte adományával.5 Nem sokkal később, 1646- ban címeres nemességet nyer Bisterfeld a fejedelemtől, aki a tövisi adományt is megerősíti. A Szebenben városi házzal, Tövisen nemesi 4 GYULAI Éva (szerk.) 2005 DVD 7. 7.82/b; 7.91/c; 24.166/a. sz. 5 ...qui non solum muneri suo, quod illi imposuimus, scholastico cum laude et utilitate singulari hactenus examussim satisfecit, verum edam in negociis nos ipsos et commune bonum spectantibus fidelem semper nec non sedulam et per quam praeficuam navavit operam. GYULAI Éva (szerk.) 2005 DVD 21.59. sz. 79