Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Oláh Tamás: A Bocska-felkelés forrásai Zemplén Levéltárában

kolozsvári országgyűlésnek, hogy a temetési menet résztvevői 10000- en voltak.30

Zemplén vármegye is képviseltette magát „az Istenben ell Nyu- goth Fejedelmünk Temetsegen". Mladosovith Horváth Péter 1607. március 12-én Újhelyből keltezett levele szerint őt választotta a vármegye, hogy a „Nemes Vármegye képében" vegyen részt a temetésen. Az erről szóló beszámolója szerint el is indult, de ahogy ezt megírta: „az Úristen az utamban Beteksegeth boczata ream", ezért „Céh" váránál (feltehetően Szilágycseh) nem mehetett tovább. Azonban egyik öccsét, szolgáival és hatlovas kocsijával együtt Gyulafehérvárra küldte, és ott részt vett a temetésen a vármegye megbízólevelével. A levélíró szerint nem esett csorba a vármegye becsületén, mert a temetésen nem képviseltette magát más vármegye a magyarországiak közül, csak Zemplén. Udvariasan kérte továbbá a vármegyét, hogy költségeit térítse meg, mivel csak Cseh és Gyulafehérvár között két hétig jártak szolgái a kocsijával, ami nem kevés költség volt számára.31

Nem sokkal Bocskai halálát követően azonban úgy tűnt, hiába kötötték meg a felkelt magyar rendek a prágai udvarral 1606. szeptember 23-án a bécsi békét, és hiába zárta le a tizenötéves háborút 1606 végén a zsitvatoroki béke, a fejedelem halála mégis kényes politikai helyzetet teremtett. A király biztosai, Forgách Zsigmond és Thurzó György sietve megjelentek a Felvidéken, hogy átvegyék a bécsi béke

30 Nyáry Pál 1596-ban Eger várának kapitánya volt, majd részt vett Várad 1598-as védelmében. A Bocskai-felkelés idején csatlakozott Bocskai Istvánhoz és a fejedelmi tanács tagja lett, majd a Habsburgokkal folyó béketárgyalások idején Bocskai biztosa. A neve erdélyi fejedelemjelöltként is felmerült 1607 elején. HANGAY (1987): 123., 158., 171., 178-179. BENDA Kálmán: Nyáry Pál és Várday Kata levelezése. (Kisvárdai Vármúzeum Kiadványai 7.) 1975. 44.

31IV-A. 1001/b. Archivi Comitatus Zempliniensis Historicorum Tomus V. Fase. 158. No. 255. Mladosovith Horváth Péter levele Zemplén vármegye alispánjának és szolgabíróinak. Újhely, 1607. március 12. A levél második felében arról írt, hogy tudomására jutott az, miszerint Budaházy Farkas Kassáról megérkezve azt mondta róla a vármegye előtt, hogy mielőtt Budaházy és társa (vagy társai) felmentek (feltehetően Kassára), az előtt ő a vármegye döntését megírta Nyáry Pálnak. Erről a vádról azt írta, hogy ha írt is Nyárynak, nem hibázott semmiben, mert semmilyen titkos dolgot nem közölt vele. Közölte továbbá azt is, hogy Budaházy hamis hírt terjesztett róla, mert sem jót, sem rosszat nem írt Nyárynak erről a döntésről és jobb lenne, ha máskor igaz hírt vinne és nem mocskolná őt. Mladosovith Horváth Péter Bocskai egyik biztosa volt 1606-ban az udvarral folytatott béketárgyalásokon. NAGY Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. V. Pest, 1859.153.

70