Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Oláh Tamás: A Bocska-felkelés forrásai Zemplén Levéltárában

A Bocskai-felkelés korának egyik legfontosabb forráscsoportja Zemplén vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. A jegyzőkönyvek a vármegye életének legfontosabb forrásai, a politikai jellegű döntések mellett a vármegyei közigazgatás és a törvénykezés döntéseit is megőrizték. A vármegyei tisztújítások, az országgyűlésekre és a felső-magyarországi részgyűlésekre történő követválasztások, a törvények kihirdetései, nemesítések kihirdetései, ügyvédvallások és a különféle perekben hozott döntések maradtak fenn a jegyzőkönyvekben. Az 1603-1629 közötti megyegyűlések jegyzőkönyveit tartalmazó kötetben maradtak fenn az 1604-1605-ös évekből 25 megyegyűlés jegyzőkönyvei. A jegyzőkönyvek az 1606-1613 közötti időszakból hiányoznak, a sorozat 1614-től folytatódik.2

I. Rudolf 1604 márciusára hívta össze Pozsonyba az országgyűlést. Az uralkodó országgyűlési meghívóját az 1604. január 13-án, Zemplén mezővárosában megtartott kongregáción olvasták fel, és itt választotta meg a vármegye követeit, akik Eödönffy Kristóf és Szent- iványi Zsigmond voltak.3

Az 1604. évi országgyűlési törvényeket a Zemplén mezővárosában, 1604. június 25-én megtartott vármegyei közgyűlésen hirdették ki és ugyanitt nagymihályi Bánffy Gotthárd alispánt4 kiküldték Zemplén vármegye portaszámainak helyesbítésére.5

1604. augusztus 31-ei Zemplén mezővárosában tartott sedes jegyzőkönyve, ahol megválasztották a Gálszécsre, szeptember 8-ra összehívott felső-magyarországi részgyűlés zempléni követeit,6 akik Rákóczi Ferenc,7 Szentiványi Zsigmond,8 csörgői Farkas András és nagymihályi Bánffy Gotthárd voltak.

2 IV-A. 1001/a. Zemplén vármegye nemesi közgyűlésének iratai. 1214-1848 (-1898). Közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvek. 6. kötet. 1603-1629. 17-37., 46-160. TÓTH Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1.1558-1560. XI-XII.

3 IV-A. 1001 /a. 6. kötet. 1603-1629. 46.

4 Nagymihályi Bánffy Gotthárd Zemplén vármegyei birtokos család sarja. Az 1602. évi országgyűlésen, valamint az 1604. szeptember 8-ai gálszécsi részgyűlésen, a Bocskai által 1605. április 17-ére összehívott szerencsi, valamint az 1605. november 14-ei korponai országgyűlésen Zemplén vármegye követe. 1602-ben megválasztották Zemplén vármegye alispánjává, amit még 1607-ben is betöltött. Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely r. t. város (Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.: dr. BOROVSZ- KY Samu). Budapest, 1905. 390-391., 439. ill. lásd a rá vonatkozó lábjegyzeteket.

5 IV-A. 1001/a. 6. kötet. 115.

6 IV-A. 1001/a. 6. kötet. 126.

7 Rákóczi Ferenc (1560-1607), Rákóczi Zsigmond testvére, a felsővadászi köznemesi ág alapítója. Akárcsak édesapja, Rákóczi János, úgy ő is betöltötte Zemplén várme61