Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Radics Kálmán: Hajdúvárosi igazgatás a Kerület megalakulása előtt
telezett „kétéltű" földművelő és katona típusát, mint az egyszerű zsoldos alakját.6 A hajdúk hadászati jelentősége a letelepítés utáni század utolsó évtizedeire olyannyira csökkent, hogy a bihari hajdúk elvesztették jogaikat, uradalmi jobbágyi sorba süllyedtek, de ezt erősíti a hajdúvárosok 1685. évi adó alá vetése, s különösen Polgár esete. Az Egri Káptalan felbomlasztotta a jelentős, csaknem 30 ezer holdnyi területet birtokló hajdúvárost, s lakóit távozásra késztette. Városi kapitány A városok első tisztségviselője a főkapitány (kapitány). Hivatalát életfogytiglan töltötte be az erdélyi fejedelmeknek, illetve a Habs- burg-házból való uralkodóknak a hozzájárulásával. Katonai ügyekben korlátlan jogkörrel rendelkezett. Őrködnie kellett a hajdúk hadrafoghatóságán, s vezetnie a hajdúcsapatokat a hadjáratok során. Nemcsak a hajdúkatonák parancsnokai voltak, de a városok vezetői és elsőfokú bírái is. Az igazságszolgáltatásban és a különböző polgári pereken kívüli ügyekben az esküdtek tanácsával ítélkezett. Katonai ügyekben és a bűnösök üldözésében a kapitány irányítása alatt állandó jellegű hivatal szerveződött, vezetője a hadnagy volt, s ezt a tisztséget időnként ketten is betöltötték. A kapitányon és a 12 esküdtön kívül ők is tagjai voltak a bírói széknek. A városi kapitányokat és hadnagyokat a felsőmagyarországi főkapitány nevezte ki. Választani e kezdeti időszakban még a kapitányt segítő főlegényeket sem lehetett, pedig azok nemcsak katonai funkciót láttak el. Nem a közösség, hanem a kapitány választott tehát a katonai hierarchiának megfelelően, s más,-a felsőmagyarországi főkapitány- alkot rendeletet a számukra. Városi közgyűlés Az itt élő emberek kiváltságolt hajdúnemesek voltak, miközben lényegében szabadparasztnak tekinthetők; a társadalmi szervezed felépítés szerint városnak tekintett közösségekben éltek, de életformájuk, termelési rendjük, gazdasági és művelődési igényük alig haladta meg a falvak színvonalát. Az 1698. november 27-én keltezett és a hajdúvárosok által együttesen alkotott közgyűlési szabályrendelet 6 Uo. 50. 53