Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Dobrik István: Délutáni beszélgetés Dr. Végvári Lajos művészettörténésszel 1989. március 17-én

a látogatóknak azt a két kis Mokry Mészárost, ami ki van állítva, mindenki megdöbben ezen a művészen. De hát két képpel csak igazán a szakértőt lehet befolyásolni, ahhoz kell egy szoba. És hát így lehetne sorolni azt, hogy milyen fontos, milyen jelentős volna, ha egyáltalán az egész miskolci hagyományt ki lehetne bontani. Itt van több mint harminc Kmetty kép, amelyeket a szülővárosának ajándékozott. Szentendrén ki van írva a Kmetty múzeumocskában, hogy a gyűjteményének egy nagyobb része Miskolcon van. De hiába van itt, most csak egy képpel tud szerepelni.

Ez város, én végignéztem a Képzőművészeti Főiskola évkönyveit, 1924-től kezdve egészen 1942-ig a legtöbbet áldozta a fiatal művészek támogatására, nevelésére. Mondjuk a nagy kultúrájú Pécs a felét sem adta, Szeged meg a harmadát se adta ennek. Miskolc annak ellenére, hogy ilyen rossz híre van, hogy a nehézipar fellegvára, meg ahogy a szomszédos debreceniek szokták mondani: a legmegye és a legváros, tulajdonképpen a maga módján mindig is nagyon igényelte, szomjazta a kultúrát. És épp ennek a kultúraszomjazásnak az a sajátossága, hogy nincs meg benne az a tradícióktól való kötöttség, ami mondjuk az én városomat, Sopront jellemezte, ahol a legnagyobb művész a soproni Horváth József, az a bravúros akvarellművész, akire azt mondom, hogy minek. Szóval elmennek az emberek, csodálják az életnagyságú akvarelleket, de azon felül tulajdonképpen nincs semmi. Nem is lehet, mert a Soproniak valami biedermeier ízlést konzerváltak magukban. Itt viszont majdnem mindent be lehetett fogadni. Gondoljuk meg azt, hogy itt az 50-es években, amikor Seres, Feledy, Tóth Imre egy modem hangot ütöttek meg, ez az országba akkor még sehol szinte nem volt.12 Székesfehérváron dühöngött a naturalizmus, Szegeden nem is szólva, Nyilasy Sándort utánozták a gyerekek.13 Szóval tulajdonképpen ennek a városnak nagyon érdekes és jelentős

12 TÓTH Imre festőművész (1929-2004) Bencze László és Barcsay Jenő tanítványaként szerzett festődiplomát 1953-ban. Haláláig Miskolcon élt és dolgozott. FELEDY Gyula (1928) 1947-ben kezdte el művészeti Stúdiumait a Derkovits Kollégiumban. Kmetty János és Koffán Károly indították a pályán, majd a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István, Pór Bertalan és Hincz Gyula voltak mesterei. 1949-től három évig ösztöndíjjal Krakkóban tanul, majd a Képzőművészeti Főiskolán litográfiái szakoktató. 1955 óta él Miskolcon. 1988-ban nyílt állandó kiállítása a Deák téren, a róla elnevezett házban.

13 NYILASY Sándor festőművész Szegeden született, 1873-ban. Külföldi tanulmányainak idejét s a Nagybányán töltött két nyarat kivéve Szegeden élt és alkotott, és 1934-ben ott is halt meg.

314