Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Kis József: Az 1956-os forradalom Edelényben

Györgyöt és a múcsonyi Csóré Mihályt választották meg. A testületnek kb. 110 tagja lett. Az alakuló ülésen a munkástanács határozatban rögzítette, hogy aláveti magát a megyei munkástanács és a miskolci diákparlament döntéseinek. Határozatot hoztak járási karhatalom felállításáról, amelynek vezetésével - az edelényi községi munkástanács javaslata alapján - Schrenk Béla századost bízták meg. A községi nemzetőrparancsnok ekkor Nagyfejeö János bányaács lett. A munkás- tanács „nemzetőrtanács"-ot állított fel a járás területén lévő fegyveres szervezetek irányítására. A tanács elnöke Boskó Károly lett. A megyei munkástanács határozatainak értelmében az egész járás területén szesztilalmat rendeltek el és elhatároztak, hogy beszedik a fegyvereket. A munkástanács elismerte, hogy „a párt van, a párt a munkástanács mellett, illetve utána jön. És amennyiben erre szükség van, igénybe veszik a javaslataikat és segítségüket." A testület határozatban rögzítette, hogy „közigazgatás tekintetében, amennyiben a népakarat az ellenkezőjét nem követeli, az eddig még nem történt személyi változásokat nem fogunk eszközölni." A munkástanács tagjainak ellenőrzésére ún. fegyelmi bizottságot állítottak fel. A bizottság feladata volt azon munkástanácstagok esetleges kizárása, akik eltértek a megyei munkástanács és a diákparlament határozataitól. Ezután megválasztották a megyei munkástanács választására induló 10 fős küldöttséget. A küldöttség az ülés befejeztével gépkocsiba ült és Miskolcra utazott. A megyei munkástanács választásáról azonban elkéstek, így Hatvani Viktor már csak Kiss Józseffel, a frissen megválasztott megyei elnökkel beszélt. Hatvani tájékoztatást kért tőle a járási munkástanács működésére vonatkozóan.7

A járási munkástanács az alakuló gyűlésen kívül közös határozatot nem hozott. Az ügyek intézését kizárólag Hatvani Viktor és L. Molnár György végezte. Döntéseikről a tagok csak később értesültek. A járási munkástanácsot több község nem ismerte el. A járási forradalmi vezetők ezért október 31-én felhívást bocsátottak ki, amelyben helyi munkástanácsok megalakítása kötelezték a községeket, s ismertették annak módját. Másik, szintén aznap kiadott, felhívásukban több községnek, bányaüzemnek a járási munkástanács alakuló gyűlésétől való távollétével foglalkoztak. „Nagyon valószínű, hogy a távolmaradt községek nagy része nem is kapott értesítést. Az előkészítők

7 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B.1075/1957. Dr. Kovács Lajos rendőrségi kihallgatása. 1957.

február 28.; Nb.1075/1957. sz. ítélet Hatvani Viktor és tsai ügyében.

293