Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Szvircsek Ferenc: A nógrádi szénmedence bányaművelésének műszaki fejlődése a XX. században
típusú berendezéseket kamrafejtésekben, a B-típusúakat frontfejtésekben és gyűjtővágatokban használták. Az A és C-típusúak átmeneti jellegűek voltak. A mizserfai bányákban a 0-típusú teknőket B- típusú hajtóművel összeépítve, 30-40 méterre növelték meg. Az egy- láncos vonszolókat a két- vagy háromláncos gyűjtő- és a könnyű vonszoló berebdezések váltották fel.) Az Sz-153-típusú gép 1962-ig volt használatban. Utóda az UPZ-típusú gép 1960-tól volt használatban, meddő rakodásra is alkalmas rakodógépként. 1957-ben Mizserfán vonták össze az országban található összes Sz-153-as rakodógépet). Hasonló elven működött az Sz-153-típusú gép helyett használt Hidasi-féle felrakó gép, melyet a szénmedence csoportos kamrafejtéseiben, elővájásaiban használtak. Pásztafejtések gépesítése A pásztafejtések kialakulását elősegítette az 1960-1961-ben megjelent AK-300 és a páncélteknős, E-profilú P-3-típusú, majd a korszerűbb, flexibilis PK-500-típusú, rövid láncos vonszolók alkalmazása. A P-3-as típust lengyel minta alapján a Tatabányai Szénbányák gyártotta. A PK-500-as hazai, OVB gyártmány volt. Gyűjtő láncos vonszolók típusai: B-IV, P-400, P-500, PZP-45, Slask-59, Slask-60, 67, 80, Slask- 73, Grot-58, Grot-67, SZKR-11, 1 KSZP-2, Skat-60, Skat-80, SZP-87, RYBNIK-73, SZPM-87D, Nógrád 150. Frontfejtések gépesítése Az államosítás után kísérletek indultak a frontfejtések jövesztésé- nek és rakodásának gépesítésére. 1949-ben a nagybátonyi Kossuth tárón helyezték üzembe a KMP-1 szovjet gyártmányú, kötéllel vontatott, láncos réselőgépet. 1952-ben Kossuth lejtős aknán kísérleteztek a GTK-3M-típusú szovjet láncos réselőgéppel, majd Mizserfán 1956- ban a Gornyák-típusú szovjet (vékony telepben használatos) réselőgéppel. A gép a Donbassz kombájn egyszerűsített változata volt. 1952-1953 között Tordas I, Csipkés, Gáti II. és Katalin lejtős aknákban kísérleteztek a Donbassz-típusú fejtőgéppel (gyűrűs jövesztő gép, frontfejtési fejtő és rakodógép). Biztosító berendezések és megfelelő láncos vonszolók hiánya miatt nem hozta a kívánt eredményt. 1960- ban kezdődött meg a frontfejtések jövesztésének újabb gépesítése, az E-profilú láncos vonszolók felhasználásával a támmentes fejtési homlok kiképzése után. 277