Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Goda Gertrud: Variációk egy festői témára
az akvarellfestés terén jelentős tudásnak voltak birtokában. Őket szokás „kismester" titulussal illetni. Közös jellemzőjük a látottak szinte naturalisztikus hűségű visszaadása, s ezek az egymást hitelesítő valósághű ábrázolások végül is egy idő után várostörténeti dokumentumokká állnak össze. Az egyik legkedveltebb téma volt Miskolcon a Szinva kanyargós partjának látványa. A Forgó-híd felől (Szemere utca eleje) az Arany János utca felé tekintve egy érdekes, kisvárosias hangulat mutatkozott. Ez nem csak abból adódott, hogy a palotasor itt találkozott az építészeti provincializmussal, hanem abból is, hogy az utca nyomvonala nem kísérte teljesen a Szinvát, s egy kis háromszög alakú tömb keletkezett (Arany János u. 1-7 sz. házak)! Ez érdekes téri élményt teremtett, ami mára csaknem teljesen eltűnt. A kedves miliőt az 1920- as években Kiss Lajos (1864-1945) jeles rajztanár többször megörökítette (A pontos datálásról tudható, mikor melyik házat vitte el az áradás.) Egy képeslapnak is megjelentetett verzió kompozíciós középpontjába a patak és az utca közé beékelődött, magas ház tűzfala került a hozzá tapasztott aprócska üzlethelyiséggel, s az élénkre festett bejárattal. Az épület aránya emlékeztet a csatornákon a tenger felől felúszó hajókra, s ezt az egykor megidézett élményt sikerült átörökíteni a nemrég ugyanezen helyre épített házzal. (Arany János u. 1. sz.). (A városszépítő díszpolgár köszöntésére egy olyan képzeletbeli képeslapot kívánok összeállítani, melynek központi motívuma e mai „Hajó-ház" és a mellette lévő szép, mértéktartó bauhauszos lakóház, ami Horváth Béla nevéhez köthető. Ezek köré kívánom mozaikként odailleszteni azokat a gyűjteményi darabokat, melyeken e városrész múltja elevenítik meg.) Az elmondottak után könnyű beazonosítani Várdeák Ferenc fény- árnyékra, meg a Szinva tükröződésére épített festményét. Őt nem a topológiai részletek kötötték le, inkább a hajnali derengés félhomályát idézi. Ennek segítségével a nagyváros dinamikus ritmusát ütközteti a vidékies életérzéssel anélkül, hogy akár egyetlen embert is megfestett volna! Amint Kiss Lajost és Várdeákot, úgy a legtöbb helyben működő rajztanárt, festeni szerető építészt, a reklámmal és üzlettel kacérkodó grafikusművészt is inspirálta ez a csupán néhány telken álló háztömb. Szeghalmy Bálint a Royal-köz egykori gyaloghídjáról készítette festői felvételét. Tüzetesen nézve munkáját olyan érzésünk támad, hogy semmit nem vett el, de semmit nem is tett hozzá a képi való263