Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Kápolnai Iván: Száz éve született Samu János költő, a kácsi „remete"

zel egy évtizeden át, a tudományos kutatómunkában jól hasznosítható széles körű idegen nyelvi ismeretekkel. (Az intézet vezetője a nemzetközi hírű tudós, Teleki Pál volt, Magyarország miniszterelnöke 1920-21-ben, majd 1939. februártól 1941. áprilisban bekövetkezett tragikus haláláig.)

Irodalmi érdeklődésének középpontjába Szabó Dezső került, aki ezekben az években a fiatal értelmiség jelentős részére nagy hatást gyakorolt - szépirodalmi munkásságán kívül - a magyar nép jövőjét fenyegető németséggel és a hazai szélső jobboldali (nyilas) mozgalommal szemben folytatott harcával. Előadásai a budai Philadelphia Kávéházban és a Marczibányi téren nagy közönséget vonzottak, különösen az egyetemi ifjúság köréből. Samu János gondolkodására Szabó Dezső olyan hatással volt, hogy regényei, cikkei és előadásai, a vele folytatott társalgás nyomán 1935-ben egy 80 oldalas kis kötetet adott ki. Igyekezett bemutatni magányos életét, fölvázolni helyét és jelentőségét az irodalomban - olykor stilárisan is a tőle kölcsönzött eszközökkel. 1934-ben elindította a Ludas Mátyás névvel ismertté vált havi közlönyt Szabó Dezső tanulmányaival, előadásaival. Az első tíz szám Samu János kiadásában jelent meg.

Életének új szakasza kezdődött 1936-ban, amikor külszolgálatba került Görögországba: a Külkereskedelmi Hivatal athéni megbízottja lett és valójában kereskedelmi attaséként működött a görög fővárosban. A gimnáziumban megszerzett ógörög nyelvi ismeretek megkönnyítették számára az eligazodást a görög népnyelvben. Ez arra adott ösztönzést Samu Jánosnak, hogy hozzákezdjen a görög népköltészet alkotásainak fordításához.

A görög népi hang tolmácsolására a magyar népköltészet formáit tartotta a legalkalmasabbnak. A túlnyomóan rímtelen görög népdalok és népballadák átültetésénél a részben rímtelen székely népballadák hangján igyekezett szólni. Megállapítása szerint, fordításai két- három sor kivételével szóról-szóra adják vissza a görög szöveget.

Az újgörög nép legszebb dalai és balladái Samu János fordításában „Vörös a nap félkorongja” címmel külön kötetben is megjelentek 1949-ben a neves klasszika filológus irodalomtörténész egyetemi tanár, Trencsényi Waldapfel Imre előszavával és bevezető tanulmányával.

Verseket Samu János már középiskolás korában kezdett írni különböző diáklapokba. „Kelet" címmel diákújságot is szerkesztett. A szélesebb nyilvánosság előtt viszonylag későn szólalt meg. A háború

258