Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Olajos Csaba: Adalékok Borsod megye településszabályozásának történetéhez

legalább 16 méter legyen. A nagyobb tűzveszélyt okozó gőzmalmok, faraktárak, egyéb gyár- és ipartelepek a város belterületén nem építhetők. Ilyen telepeket szabadtéren a tűztávok betartásával a községen kívül lehet építeni. Az egészségre ártalmas ipartelepek épületeinek felállítása semmi esetben sem engedélyezhető.

A tűzbiztonsági, útrendőri, építésrendőri, köztisztasági és szépészeti szabályokban rögzítették, hogy a legalább 12 méter széles utcák mindkét oldalát gyalogjárók mellett, szépészeti szempontból s a tűz továbbterjedésének megakadályozása végett fákkal kell beültetni. Úgyszintén fákkal ültetendők be a szomszéd ház határvonalai, s a lakó-, a gazdasági- és melléképületek közt levő szabad területek is. A szabályrendeletet a közönségnek falragasz, dobszó- és hírlapi közzététel útján hozták tudomására.4

Borsod vármegye alispánja 4889/sz. ai. 910-es intézkedésében a községi utcák és terek szabályozásával foglalkozott. Megállapította, hogy községi utcák és terek addig nem állottak azon gondozás alatt, melyet az ügy fontossága a községi elöljáróságtól és a főszolgabíróktól jogosan megkövetelt volna. Megállapította, hogy „több községben az alapítók előre látása az utczákat egyenes vonalban és oly szélességben hasította ki, hogy még ma is méltó csodálkozást kelt őseinknek azon eljárása, melyet a községek alapításánál követtek, s ma ezekkel szemben azt kell tapasztalni, hagy a földéhség és a kapzsiság a községi elöljáróságok beleegyezésével és a felsőbb hatóságok elnézésével a széles utczákat megszükitette s az érdekelt háztulajdonosok közt szétosztotta, amin, részben a beépítés után segíteni már nem lehet". 5 Más helyeken viszont azt tapasztalta, hogy a fejlődés és a terjeszkedés új városrészeket teremtett. A régi község szűk, görbe és összeépített utcáin nem lehet, vagy csak nehezen lehet segíteni. Fontosnak tartotta, hogy az újabb fejlődést és terjeszkedést helyes irányba tereljék s oly alakban engedjék létesülni, mely a későbbi kor dicséretének kivívására is alkalmas. Sajnos, a községi elöljáróságainknál ez irányban sem érvényesült azon gondosság, melyet a szép és jó érzése jogosan megkövetelt volna. Az önállóság hiánya, a sógorság és a ko- maság miatt a fejlődés oly irányban és oly alakba indult meg, mely a legjogosabb kritikát bírja ki. Ezen körülmények tették szükségessé, hogy minden községben az utcák és a terek szabályozásának terve

4 B.-A.-Z. m. Lt. IV.B. 829.6.214.

5 Borsodvármegye Hivatalos Lapja VIII. évf. 20. sz. Miskolcz, 1910. május 19.

246