Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Petercsák Tivadar: Állattartási adatok a paraszti közbirtokosságok levéltári dokumentumaiban

a gazdák. Emellett még 30 kg vegyes szálastakarmányt és 25 kg alomszalmát is összeadtak ugyancsak tehenenként. A bikaistállóban összegyűlt trágyát is értékesítették Orosziban, 1935 tavaszán nyilvános árverésen 40 pengőt kaptak érte. 1933. december 26-án a gazdasági tanács utasította az elnököt, hogy mivel a bikák sózóteknője már használhatatlan, 2 db-ot vásároljon.41

A bikák takarmányszükségletének biztosítására az 1920-as években földet vásárolt a noszvaji társulat, amely árának M-ed részét illetőség arányában kivetették a tagokra. Emellett a nem legeltethető területeket gyakran kaszáltatták le részibe a bikák számára, illetve vásárolták a szálas- és szemestakarmányt. 1939-ben panaszolják, hogy az apaállatok részére beszerzett takarmánynak nincsen alkalmas helye, s abból sok veszendőbe megy az eső miatt. Ezért az elnök javasolja, „hogy építtessék egy négy falábon álló csűr deszka vagy kátránypapír fedéllel, amely a négy oszlopon le- és feltolható lenne, úgy ha apadna is a takarmány, a fedél állandóan takarná" 42

1942-ben abrak takarmányos és kukoricaszárító építését határozták el, amelyhez az építőanyag az erdőből és a kőbányából kerülhet ki.

Az 1940-es években Noszvajon a bikák már nem jártak ki a csordával a legelőre, ezért felsőbb rendelkezés alapján gondozót kellett fogadni 6 hónapra. 1944-ben a bére havonta 300 kg búza vagy annak a hivatalos ára, 90 pengő. Köteles az apaállatok gondozásán kívül a takarmány beszállításáról és a trágya kihordásáról is gondoskodni, és minden olyan munkát végezni, ami az apaállatokkal kapcsolatos. A kanokat 1927-ben a csordás etette 8 pengőért. Az 1930-as években sok gond volt Noszvajon a kan tartásával, ezért több éven keresztül nyilvános árlejtésen adták ki a jelentkező gazdák részére a kanokat. 1931- ben az évi tartási díj nem lehetett több 160 pengőnél, 1932-ben pedig egy kant fél évre 40 pengőért helyezték el Káló Miklós udvarán. 1939- től már egész éven át a kondás a kanok gazdája. 1941-ben szabályozták, „hogy a kondás kötelessége a kanoknak egész éven át való etetése, gondja viselése, különösen ügyelni arra, hogy a kaitok a faluban el ne maradozzanak, hanem az őrzők közül valamelyik előre jöjjön haza és a kanok eledelét készítse el, hogy azok haza igyekezzenek, mert ha az eltévedések miatt a kanokat vala41 HML V-233/8.

42 HML V-263/1. 1939. V. 2. Abara típusú szénatartóról van szó. Vö: PALÁDI- KOVÁCS Attila 1969. 79-101.

241