Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Tarczai Béla: Egy elfelejtett gyár a Hámori-völgyben. A Zartl család hajlított bútorgyára

István egyedüli képviseleti joga mellett működött. Ekkor bővült a termékskála is, mert a bútorgyártásból önmagában már megélni nem lehetett.

A Thonet márkanévről tudnunk kell, hogy Michael Thonet a XIX. század elején kezdett el kísérletezni a faanyagok hajlításának módszereivel és 1819-ben már iparszerben gyártotta a gőzölt bükkfából hajlított bútorelemeket. 1842-ben Metternich herceg, osztrák kancellár egy koblenzi kiállításon3 felfedezte a forradalmi újításként megjelenő bútorokat és a mestert Bécsbe invitálta. Thonet az akkori szabályok szerint 15 évre kapott szabadalmi védettséget termékeire, a hajlított bútorok rövid idő alatt nagy népszerűségre tettek szert. Nem csoda tehát, hogy a védettség lejárta után sorra nyiltak a hasonló üzemek nemcsak Európában, hanem a tengeren túl is. A siker titka a bútorok könnyedsége, praktikussága volt, azzal együtt, hogy a polgárok már unták a nehéz, faragott bútorokat, az újak viszont megfeleltek ízlésüknek. A gyártási technológia viszonylag egyszerű volt. Mint kiderült, a hajlítást egyedül a bükkfa tűri. A frissen vágott és rudakká, lécekké fűrészelt, esztergált bükkfát forró gőzben megpuhíttoták, majd öntöttvas vagy acél formákba préselve megszárították, pácolták és fényezték. Az egyes elemeket csavarokkal illesztették össze. Ezzel a módszerrel mindenféle bútor és használati tárgy elkészíthető volt. A legnépszerűbbek voltak a kávéházi székek nádfonatú üléssel és támlával, de készültek hintaszékek, újságtartók, spanyolfalak, zongoraszékek, kocsialkatrészek és legyezők is.

A Thonet bútorok megmozgatták a tervező művészek fantáziáját is. A XIX. század végén, amikor a szecesszió kezdett divatba jönni, elsőként ezek a bútorok kezdtek igazodni az új stílushoz. Egyes vélemények szerint a Thonet volt a szecesszió egyik úttörője.

A Zartl család a Szerémségből, Péterváradról, 17 évi pesti működés után került Alsóhámorba.4 A gyáralapító id. Zartl István (1825- 1916) kitanulta az asztalos szakmát, műhelyt nyitott Pesten. Felismerve a Thonetben rejlő lehetőségeket Magyarországon elsőként kezdet tilyen típusú bútorokat gyártani. Alsóhámorban legidősebb fia István (1856-1925) vette át a gyár vezetőséét, 1884-ben.5

3 A herceg családja Koblenzben lakott.

4 Töredékes családfa a szerző birtokában.

5 Cégbíróság 206. k. 1884.

208