Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Deák Gábor: Martin János kereskedő-földbirtokos és a Martintelep
Deák Gábor Martin János kereskedő-földbirtokos és a Martintelep Miskolc ismeretéhez szorosan hozzátartozik az egyes városrészek története. A Martintelep nevét a Martin családról kapta, amelynek Miskolc határában és a megyében több helyen volt birtoka. Ma már az idó'k homálya fedi ezt a nevet. Most felidézünk néhány adatot erre vonatkozóan. Mieló'tt hozzákezdenék témám kidolgozásához, hadd említsem meg azt is, hogy adósok vagyunk Miskolc kereskedelmének történetével is. Miskolc fekvésénél fogva, az Alföld és a Felvidék találkozásánál már a középkorban kereskedőváros volt. Mellette ment el a nemzetközi kereskedelmi út is Kassa, Eperjes, Lengyelország felé. „Mező-Miskolc" város lakossága iparos, kereskedő, paraszt-polgár volt. Még a két világháború között, de a mezőgazdaság kollektivizálása előtt is ismertek voltak a miskolci kisgazdák, a Fazekas, Fábián, Mátyás király, a Szentgyörgy utcák (a mai Dózsa György útból nyílt) kisgazdái. S ha a Deszka temető síremlékeit nézzük, találkozunk a Csorba, Keczer, Majoros, Szathmáry, Boros nevekkel, akik a város kisgazdái közé tartoztak. A Major utcán volt is székházuk. Ezek látták el a piacot zöldséggel, gyümölccsel, tejtermékekkel. De vissza kell térnünk Miskolc kereskedelméhez. Ezt írja Gyulai Éva Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században című könyvében. „Miskolc esetében a piac egyik generálója a város földrajzi helyzete, amely ezzel együtt a mezővárossá alakulásában is közrejátszott, hiszen az eltérő jellegű tájak, a hegyvidék és Alföld találkozása a termékek kicserélésének szükséges helyszínei."29 De az ortodox templom történetéről szóló könyv30 tanulmányai dokumentálják a XVIII. századi görög kereskedők adatait, a „görög kompániát". Az pedig szinte közhelynek számított, hogy az Avas és a Bábonyibérc pincéiben érlelték a Hegyaljáról ide hozott borokat, innen vitték Lengyelországba, Oroszországba. Tehát adósai vagyunk Miskolc kereskedelmének történetével. 29 GYULAI Éva 1995.123. p. so DOBROSSY István 2001.113. p. 191