Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Cs. Schwalm Edit: Adatok az egri kalapos iparhoz

és legkisebb formában kapható. Legdrágább a „magos tetejű gömbölyű jóféle selyemkalap", valamint a „felkötő' jóféle selyemkalap bőrrel és béléssel"26. 1818-ból az egri kalaposok és a gyöngyösi kalaposok árszabástervezetét is ismerjük. Ez utóbbi rendkívül érdekes. Sorra veszik, hogy mi minden befolyásolja egy kalap árának alakulását. A felhasznált gyapjú minősége mellett megismerjük a kalapkészítés egész technológiáját: az eszközkészletet, melyik eszköz miből készül, meddig használható; a kalapkészítés munkafázisait: a gyapjú tisztítását, zilálását, kártolását, a nemezelés folyamatát, a formázást, festést, vasalást, béléskészítést; a legények, inasok munkabérét. Külön kitér a gyapjú kalapok mellett a selyem kalapok készítésére is, mivel ahhoz más eszközök kellenek és hamarabb elkopnak.27

Az egyik legkorábbi Heves megyei viseletábrázolás Eger város kéziratos térképén maradt fenn. Vincentius Neuwirt jogászhallgató készítette Egerben, 1800-ban.28 A kép bal sarkában az egri vár, mellette szőlővel beültetett hegyoldalak, előtérben a szürethez szükséges eszközök, hordók, kádak, egy nagy szőlőprés. Mellette egy férfi áll ingben, bőgatyában, fején széles karimájú kalap. A másik oldalon álló subás paraszt fején szélesen felhajló karimájú, rézsutosan bevágott csákós süveg, mellé egy pipa van tűzve. A harmadik alak egyenruhás, fegyveres pandúr (tiszttartóféle) háromszögletű kalapban. Itt tehát három különböző típusú fejfedőt láthatunk egymás mellett. A süveget a 19. század elején fokozatosan kiszorítja a széles karimájú kalap. Legtovább a palócoknál maradt meg, itt még 1837-ben is viselték, amikor Heves megye más tájain már a „kerek tetejű kisebb s nagyobb karima kalap" divatozott.29 Háromszögletű kalap - magyar népviseletben - Magyarország nyugati részén élt a 18-19. század fordulóján.30

A kalap formája igen sokféle lehetett. Egy vidéken, egy helységben többféle formájú kalap is dívott egyszerre.31

A széles karimájú kalap mellett már az 1800-as évek elején megjelenik a gömbölyű tetejű, félig felhajló karimájú pörge kalap. „Perge", „pörge" kalapon nem szükségképpen kell keskeny karimájú kalapot

26 HML IV-l/b/341.

27 FLÓRIÁN, (szerk.) 1995.171-175.

28 BREZNAY, 1926.1. 24.; CSIZMADIA-SZELÉNYI, 1997. 6.

« TAHY, 1837. 8.

30 CSERBÁK-GÁBORJÁN, 1990. 55-58.

31 KRESZ, 1956. 58.

151