Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Cs. Schwalm Edit: Adatok az egri kalapos iparhoz

kult a mesterek száma, hiszen a kalap- és süvegcsinálókat gyakran együtt említik. 1738: kalap- és süvegcsináló: 4; 1740: kalapos 3, süveges 2; 1750: kalapos 2, süveges 1; 1759-60: kalap- és süvegcsináló 4 (kalapos 3, süveges 1); 1766-67: kalap- és süvegcsináló 15; 1770: kalapos 4, süveges 1; 1779-80: kalapos 6, süveges 3; 1785: kalap- és süvegcsináló: 19; 1789-90: kalapos 6, süveges 4.5 A kalaposok és süvegesek között gyakran alakultak ki nézeteltérések. 1802-ben a süveges mesterek engedélyt kértek a tanácstól, hogy kalapokat is készíthessenek (ekkor 4 süveges dolgozott a városban). A kalaposok erről tudomást szereztek és rögtön tiltakoztak: „kiki melly mesterségen vagyon, amellett maradgyon, s másnak a mesterségébe ne avatkozzon!" Az Egerben dolgozó 12 kalapos el tudja látni a publikumot kellően nem csak a városban, „mert 4. Vármegyékben Mink utazván a magunk portékáját árullyuk, és ez által a kenyerünket keservessen keressük." Az úriszék végülis megengedte a süvegeseknek, hogy kalapot is készítsenek és azt mindenféle vásáron bárhol, bármikor árulhassák.6

A pesti süvegeseknek viszont megtiltották a kalapok árusítását az egri vásárokon.7 Arról nincs tudomásunk, hogy az egri süvegesek céhtagok voltak-e. A kétféle fejfedő - a kalap és a süveg - készítési alapelve, a nemezelés megegyezik, ezért feltételezhető, hogy a kalapos céh mesterei is készítettek süveget.8

A kalapos céh első gyűlését 1819. március 19-én tartotta. Első tisztségviselői: fő céhmester: Mathias Reindtl, al-céhmester: Frantz Singer és jegyző: Jacob Schaad.9 A fejfedők viseletében a 18-19. század fordulóján indult meg a divatváltás, nyomult előtérbe a kalap a süveg rovására. Ennek oka a városok lakosságának növekedése, a német területekről történő jelentős telepítések hatása. Ebben az időben rendkívül nagy az országba érkező német mesterlegények száma, akik - mint a céh tisztségviselőinek neve is mutatja - Egerben is szép számmal telepedtek le, a többi városhoz hasonlóan.10

5 BREZNAY, 1934. II. 212-215. és NEMES, 1975. 91. alapján.

6 LÉNÁRT 1975.161-162.

7 Eger város tanácsjegyzőkönyve, 1802. A jegyzőkönyvek kivonatai másolatban megtalálhatók a Dobó István Vármúzeumban. DIV. LUK. TA. 141-81.

8 DOMONKOS, 1991.118-123.

9 HML IX-3/1.A.

10 DOMONKOS, 1991.128.

148