Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Csiffáry Gergely: A hatvani sörház és a vendégfogadó XVIII-XX. századi múltja

Hol és mikor épültek a hatvani serházak és a vendégfogadó?

A településen a Salm-féle első sörházat, mint említettük, a Zagyva folyásirány szerinti jobb partján emelték. 1789. július 11-én ezt írták róla: „kimenőén Hatvan várossából a Töltésen Gedellőfelé, bal kézre esendő és Régi serháznak neveztetett darab kaszálló" [található]. Ekkorra már eltűnt az első serház, ahol egykor még volt elegendő hely a főzéshez szükséges árpa és komló tárolására, továbbá a szalad őrlésére a közelben volt az uraságnak egy háromkerekű vízimalma. A forrásokban legelőször 1711-ben összeírt fogadó helye a mai Hatvanban a Kossuth téren kereshető. Itt alakult ki a török kiűzése után a település központja, ahol a helység akkori leírása szerint már megvolt a felépített templom, amely a mai Szent Adalbert tiszteletére 1751 után emelt épület helyén állhatott.41 Tekintettel arra, hogy ezen téren halad keresztül a középkortól a Zagyva hídjához a pesti orszút, ezért itt alakult ki Hatvan újkori centruma. A jelentőségét vesztett és lebontott egykori hatvani vár területén tartották a forgalmas vásárokat, s ide épülhetett az 1711-ben már említett kőből épült nagy fogadó épülete. Ez a fogadó a mai Kossuth téren található építmények közül egyedül és kizárólag a Kossuth tér 11. számú épülettel azonosítható, ahol jelenleg a Hatvány Lajos Múzeum találtó.

1711-ben a Salm-féle fogadó 46,36 m hosszú, 13,23 m széles volt, amely 613,3 m2-t foglalt el. Ide tartozik, hogy 1711-ben ölben, s kerek számokban adták meg a méreteket. Ma viszont a múzeumnak otthont adó épület 33,80 x 13,70 m, s így 463 m2 alapterületű, ha nem számítjuk hozzá az udvaron utólag épült toldalékokat.42

Ha viszont a mostani Kossuth Lajos tér 11. számú épület helyén eredetileg a Salm herceg által építtetett, majd Starhemberg gróf által használt vendégfogadó állt, az a kérdés, hogy mikor és hová épít- tetette Grassalkovich I. Antal a sörházat?

Ezzel kapcsolatban megjelent egy zavaros és ellentmondásos vélemény a szakirodalomban, amit nem tudok elfogadni. Eszerint: „Salm herceg a Zagyva bal partján, a hídon túl nagy sörházat építtet, amely azonban a Rákóczi szabadságharc idején szinte teljesen összeomlik. Starhemberg ezt nem építteti újjá, hanem a városban lévő, még szintén Salm által

« DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1978. III. 260.

42 Lásd PIKLER Éva, Szakvélemény 1992. - Ezúton köszönöm Vécsi Nagy Zoltán (Hatvan) múzeumi igazgató, és Domán Júlia (Hatvan) muzeológus sokirányú segítségét, amellyel e munka készítése során önzetlenül támogattak.

125