Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Faragó Tamás: Hivatal, rokonság, kommunikáció (Adalékok az értelmis égi léthez a 18. század közepén)

tus miatt az ügybe belefolyt az ország közigazgatási és rendészeti ügyeit felügyelő és koordináló központi hivatal, a Magyar Királyi Helytartótanács is, így az ügyre vonatkozó legfontosabb dokumentumok illetve azok kivonata egyberakva ránk maradt.3 Együtt nézve ezeket a kibontakozó kép koránt sem tűnik olyan egyértelműnek és sok tekintetben elgondolkodtató. Az alábbiakban ezzel kapcsolatos töprengéseinket mutatjuk be.

Az események rövid kronológiája

Fekete Zsigmond valamikor 1702 körül születhetett Torna megyében - alaposabb genealógiai kutatással valószínű az erre vonatkozó adatokat tovább lehetne pontosítani, de ez most történetünk szempontjából nem tűnik lényegesnek. Életének korábbi szakaszairól nem tudunk szinte semmit - a sárospataki levéltárban őrzött lelkész életrajzok között személye nem szerepel - csak annyi biztos, hogy a század közepén már Baranya megye szentlőrinci járásának egy aprócska falvában, Ujmindszenten református lelkész. Körülményei aligha nevezhetők minden tekintetben problémamentesnek. Kicsiny, két tucatnyi családot számláló gyülekezete nyilván nem biztosíthat lelkésze számára túl magas jövedelmet, ráadásul mind Fekete Zsigmond, mind gyülekezete barátságtalan környezetben él. A Mária Terézia uralkodásának idejét jellemző „csendes ellenreformáció" korában vagyunk, a megye lakossága háromnegyed-részben, vezetése pedig gyakorlatilag teljesen római katolikus, főispánja a pécsi püspök. Bizonyára a szorító helyzet felismerése vezetheti oda hősünket, hogy 1751 körül nekilát annak, hogy nemesi származásáról bizonyságlevelet szerezzen, ami e korszakban a hatóságok előtt - Baranyában szinte biztosan - többet érhet, mint a református lelkészi rang. Vélhetőleg az a gondolat vezérli, hogy ha már a hite miatt kevésbé kedvelik, akkor legalább nemesi szabadságjogaira legyenek tekintettel. Rejtély viszont, hogy az 1753-ban elkészült bizonyságlevelet miért nem veszi kézhez Fekete Zsigmond egészen 1761-ig. Ez utóbbi év életének kritikus időszaka, ugyanis a lelkész konfliktusba kerül a megyei vezetéssel egy vegyes házasság engedély nélküli megkötése (valószínű egy református és egy római katolikus személyekből álló pár összeesketé- se) miatt.

3 Lelőhelyük: Országos Levéltár, Helytartótanácsi Levéltár (a továbbiakban: OL Htt),

C 40, fasc. 19, no. 919.