Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Kis József: Forradalom és megtorlás Szerencsen 1956-1957

fegyverezni nem tudják, mert nincs elegendő fegyver. A Munkás-Paraszt Forradalmi Bizottság állandó törvénytelenségeket követ el, tanácselnököket bocsájt el és a járási tanácson dolgozó kommunistákat is. A tanácsszervek bizonytalanságban vannak, nagytöbbségük még nem dolgozik. ... A Járási Pártbizottság kéri, hogy a Megyei Forradalmi Munkás-Paraszt Bizottság határozza meg az alsóbb tanácsok hatáskörét, feladatát és akadályozza meg, hogy a pártot ne akadályozzák munkájában és ellenőrizzék a munkáját. Tisztítsák meg a tanácsokat az oda nem való elemektől (mert ők erre képtelenek). Adjanak megfelelő fegyvert a rendőrségnek és a pártapparátusnak is."

34 A pártvezetőknek további nehézségekkel is szembe kellett nézniük. A belépők ugyanis - a tokajiak és a tállyaiak kivételével - nem vállaltak további szervező munkát. A járásban kiváltképp érvényesült az álláspont, miszerint „nem könyörgünk senkinek", „miért nem jöttek ők is akkor, amikor én". A pártszervezők a megyétől kértek segítséget a munkástanács „átalakításához, illetve átszervezéséhez" (vagyis a nem kívánatos elemek eltávolításához, s helyükre megbízható személyek beállításához), mert „Itt nem értenek egyet a Kádár kormánnyal, valamint a Megyei Forradalmi Munkás-Paraszt bizottsággal." A pártvezetők követelték a nemzetőrség fegyvereinek leadását, azonban ők ezt visszautasították. Ennek oka volt többek között, hogy a monoki erdőben lévő kb. 80 katona egy százados vezetésével támogatásáról biztosította a nemzetőröket. November 8-án a szovjet parancsnokság küldöttei kérték a fegyverek átadását.

35 November 10-e körül Szerencsen is elterjedt a hír, hogy a szovjetek deportálják a forradalom résztvevőit, ezért a cukorgyári munkások sztrájkolni akartak. Dr. Záhony Károly ennek elkerülésére gyűlést hivatott össze, amelyen közölte, hogy a csokoládégyár az élelmiszeriparhoz tartozik, ezért dolgozniuk kell. Záhony hatására a dolgozók folytatták a munkát.

36 November 10-én Balovits Béla járási tanácselnök távmondatot adott ki, amelyben arról értesíti a községeket, hogy „A megyei munkás-paraszt bizottság rendelkezése szerint az államigazgatási tevékenységet a tanácsi vb-k látják el. A vb vezetőit, vagy dolgozóit semmiféle társadalmi szerveknek nincs joguk állásukból elmozdítani. Ha valamelyik vezető vagy dolgozó ellen kifogás van, a minisztertanácsnak kell bejelenteni. A községi munkás tanácsoknak tanácsadói feladatuk van. Ezt a feladatot társadalmi munkával végzik." Ennek hírére a járási munkás-paraszt forradalmi bizottság ülésén Szopkó Gyula elnök közölte, hogy Balovitsnak erre nem volt joga, mivel B.-A.-Z. m. Lt. XXXV/1. 1. f. 1337. dob. Info. 1956. november 12. B.-A.-Z. m. Lt. XXXV/1. 1. f. 1337. dob. Info. 1956. november 7.; Info. Telefon jelentések alapján. 1956. november 8. B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B.250/1958. Réda József rendőrségi tanúkihallgatása. 1957. augusztus 15.