Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Dobrossy István-Veres László: Faragó Tamás 60 éves.(A szerző tudományos munkásságának bibliográfiájával)

many, kultúrantropológia, neveléstudomány, történettudomány). 1992 nyarán létrejött az intézet, s ősszel 14 tanszékkel megkezdődött a bölcsész egyetemi oktatás az egyetemen. Az oktatók jelentős része Budapestről érkezett, vagy a kezdetektől „átjárt" Miskolcra. A Bölcsészettudományi Intézetből 1997-től lett valóságos, akreditációval rendelkező kar. Az indulástól vett részt a történész-képzésben Faragó Tamás, aki 1992-től a Magyar Történeti Tanszék tanszékvezető docense lett. A szervezőmunka mellett, amelyet kezdetben intézet igazgató-helyettesként végzett, társadalomtörténeti és történeti demográfiai kérdésekről tartott előadásokat, vezetett szemináriumokat, irányított szakdolgozat-készítőket. A Miskolci Egyetemen töltött fél évtized (1992-1997) erőteljesen kötötte a Herman Ottó Múzeum és a Megyei Levéltár által közösen felvállalt és szervezett Miskolc monográfia munkálataihoz. A Miskolc monográfia III. kötetének (a város történetét 1702-1847 között bemutató összegzésnek) Faragó Tamás volt a szerkesztője. A város népességéről, demográfiai szerkezetéről szóló fejezetnek ő volt a szerzője, egyszersmind az összegező tanulmány készítője is. Modern szemlélettel, rálátással, rendszerező-készséggel és nagy szakismerettel helyezte el a 18-19. századi Miskolcot az ország településszerkezetében. A kiadvány megjelenésekor azonban már nem volt oktató a város egyetemén. 1997-ben „visszatért" Budapestre, a KSH Népességtudományi Kutató Intézetébe, annak igazgatójaként. Miskolc számos vonatkozásban is fontos volt számára, leginkább a tudományos elismertség területén. Miskolcra „érkezése" előtt, 1991-ben lett a szociológiai tudományok kandidátusa a „Paraszti háztartás- és munkaszervezet-típusok Magyarországon a 18. század közepén" c. disszertációja megvédése eredményeként. Miskolcot elhagyva, 1998-ban viszont a szociológiai tudomonyok doktora lett. (Disszertációjának címe: „Nemek, nemzedékek, családok és rokonok a 18-19. században.) E munka jelentős része úgy készült, hogy közben tanulmányai folyamatosan jelentek meg a múzeum és a levéltár kiadványaiban a régió és a város 18-19. századi, majd 20. századi demográfiai változásának vizsgálatával kapcsolatban. Faragó Tamás számos társulati és egyesületi tisztséget töltött és tölt be, 2000-től pedig a Történeti Demográfiai Évkönyv szerkesztője. Ebben az évben kiérdemelte a Széchenyi professzori ösztöndíjat, majd 2001-ben habi^S