Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Gyulai Éva: A Zsámboky-címer mint embléma - Adalékok az őrdaru (grus vigilans) heraldikájához

Lackner Kristóf, az első magyar emblematikai mű szerzőjének emblémája is jelzi, hogy az őrdaru az emblémák alig egy évszázados megjelenése óta óriási „karriert" futott be. A daru ikonográfiája azonban nem merül ki a követ tartó őrködő madár ábrázolásában, amint Cesare Ripa - először a 16. század legvégén megjelent - Iconologia c. jelkép-szótára mutatja. A kővel a karmában repülő daru, ahogyan Alciatonál is láttuk, a bölcsesség, megfontoltság (Consideratione) jelképe, ugyancsak daruval jelképezik a fáradozást, hiszen a daru minden fáradságot könnyen elvisel. A szolgaságot megjelenítő fiatal lány mellé is követ tartó darut rendel rajzolni Ripa ikonológiája, legfőképpen azonban az éberség (Vigüanza) és őrizet (Gvardia) jelképeként ismeretes.

50 Az emblematika számos daru-szimbólumából a heraldika szinte csak az őrdarut vette át, Zsámboky címere azonban éppen a heraldikából került viszsza a legismertebb, más humanista tudósok által is megverselt emblémák közé. Talán ez az embléma is hozzájárult az őrdaru további heraldikai recepciójához, s éppen különös ikonográfiája miatt választották annyian címerükbe. Feltehető, hogy nemcsak címerként, hanem szimbólumként is ismerték a 16-17. századi Magyarországon, s talán a közvélemény előtt az őrdaru mesebeli története sem volt ismeretlen, melyet a 16. század végén Cesare Ripa így foglalt össze: „ÉBERSÉG. A daru is azt tanítja, hogy éberen kell őrködnünk magunk és tulajdon életünk fölött. A darvakról ugyanis sokan mondják, hogy amikor összegyülekeznek, hogy biztonságban pihenhessenek, egyikük követ vesz felemelt lábába. Amíg a kő le nem esik, a többiek biztonságban érzik magukat, tudván, hogy társaik virrasztanak fölöttük. Ha pedig leesik - ami nem történhetik másként, csak ha a mondott őrök elszunnyadnak -, valamennyien felriadnak és tüstént szétrebbenek a zajra."

51 Az őrdaru magyarországi recepciója azzal teljesedett be, hogy tananyagként a korabeli (s későbbi) oktatásba is bekerült. A világ első képes tankönyvében, melyet Jan Amos Komensky, humanista nevén Comenius sárospataki működése idején szerkesztett, a XXI. Mezei és erdei madarak c. fejezetében a 16 madár között a lábával követ tartó daru is megjelenik (8. kép). A fametszeten a strucc után legnagyobb állatnak rajzolt darut a kisebb jelentőségűek között a „legfőjebb" madarak közé helyezi Comenius, s az ábrázolásnak megfelelően így jellemzi: „az igen vigyázó daru", s ezzel az emblematika, heraldika tárgyköréből a természetrajzba is átkerült. Nemcsak magyarországi protestáns iskolákban tanulták azonban a daruról, hogy legfőbb jellemzője a felvigyázás, hanem mindenhol Európában, ahol Comenius műve megjelent. A képes tankönyv 1659. évi londoni kiadásában a követ 5U Ripa 1997. 120., 187., 245., 532., 590. pp. 51 Uo. 590. p.