Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Pozsgai Péter: Paraszti háztartás és munkaszervezet

A zemsztvo-statiszukákban és Csajanov elemzéseiben a háztartások vagyoni helyzetét az adott évben a család által bevetett földterület nagyságával mérték. Több tízezer család (háztartás, családi gazdaság) vizsgálata alapján matematikai-közgazdasági egyenletekkel és függvényekkel is kifejezték azt az összefüggést, amely a család fejlődési ciklusának egy adott stádiuma és a családtagok által megművelt földterület között fennállt. A parasztcsaládok tehát pusztán a termékenység „biológiai tényezője", a halálozások vagy a migráció miatt alapvető társadalmi-vagyoni helyzetbeli változáson mehettek keresztül akár egy évtized leforgása alatt. A nagyobb létszámú családok, amelyek kezdetben nagyobb földterülettel rendelkezhettek, ki voltak téve a földaprózódásnak a családtagok önállósulási törekvéseivel párhuzamosan. Azoknak a demográfiai változások az adott évtizedben. így a parasztcsaládok „többirányú mobilitása" volt megfigyelhető a különböző, életciklusnak megfelelő szakaszokban.

20 Kritika és recepció A korabeli marxista ideológusok és a neo-populistának minősített „szervezési és termelési iskola" képviselő közötti vitában több ponton támadták Csajanov elméletét. A húszas években az egyik fő érv az volt, hogy nem követte a marxista tételeket (amelyek szerint a paraszt, aki saját termelőeszközzel rendelkezik, vagy maga is kistőkéssé, vagy bérmunkássá válik). Több súlyos kritika érte Csajanov fő művét a „demográfiai differenciálódás" (demographic differentiation) téziséért, amely szerint a családháztartás belső felépítése, tagjainak életkora és száma döntően befolyásolja az életszínvonal és a vagyoni helyzet alakulását. A statikus modell vádjának jogosultságát Csajanov éppen a családi életciklus modellre hivatkozva vitatta, és hangsúlyozta, hogy a későbbiekben történeti fejlődés korábbi szakaszainak vizsgálatával és regionálisan is ki kívánja egészíteni kutatásait.

21 Shanin, T. 1972. 72-74., Gatrell, P.1986, 46. Shanin Csajanov alapján a következőképpen ábrázolta a „többirányú mobilitást": Vagyoni csoportok és házParaszti háztartások vagyoni csoportok szerint (1910) tartások száma ( 1900) „szegényparaszt " „középparaszt" „gazdag paraszt" „szegényparaszt" 650 300 250 100 „középparaszt" 200 50 100 50 „gazdagparaszt" 150 50 50 50 21 Chayanov, A. V. 1966. 111-112. Csajanov részben M. Sering és A. Skalweit kritikájára válaszul fejtette ki, hogy jóllehet a német törzsöröklésen és a bérmunka jelentős igénybevételén