Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Pozsgai Péter: Paraszti háztartás és munkaszervezet

Az orosz falu gyökeres átalakulása idején - a világháború előtt és különösen a szovjet korszakban - egyre több agronómus és szövetkezeti dolgozó jelent meg a parasztság körében, akik már nemcsak kutatóként vizsgálták a parasztgazdaságot, hanem a parasztgazdaság szervezése is szakmai kötelességük volt. Az orosz falvakban a mezőgazdasági termelés megváltozott feltételrendszere, párhuzamosan a nemzetgazdasági változásokkal, teljesen új körülményeket teremtett a paraszti gazdálkodás számára. Az átalakult gazdasági-technológiai és politikai környezetben ä falusi mezőgazdasági termelés biztosítása, „megszervezése" kulcsfontosságú feladat volt. A „szervezési és termelési irányzat" képviselői az agronómusok és szövetkezetszervezők igényeinek kielégítése érdekében gyakorlati problémákról készítettek alapos elemzéseket: a mezőgazdasági körzetesítés módszerei, a vasúti áruszállítás statisztikájának felhasználása az egyes körzetek áruellátásnak jellemzéséhez, a mütárgyhasználat jövedelmezősége az orosz faluban, takarmányozási költségnormák, az egyes vetésforgók előnyei, a parasztgazdaság számviteli elemzése, költségvetési és kérdőíves kutatási módszerek, speciális növénykultúrák és a háziipari tevékenységek részletes tanulmányozása, a kistermelői hiteleket nyújtó intézmények tevékenységének elemzése, a vízgazdálkodás lapjai az öntözött területeken, a mezőgazdasági üzemek optimális méreteinek megállapítása, stb.

2 Bár a parasztgazdaság elmélete csak egy volt a vizsgált témák között, ez váltotta ki a legtöbb vitát. Csajanov több említett részterület monografikus elemzése után maga is a parasztgazdaság - előzőleg már empirikus adatok alapján megismert gazdálkodását tartotta fő kutatási területének.

3 Az empirikus anyag vizsgálata megerősítette, hogy a parasztcsalád tagjainak munkavégzésén alapuló gazdálkodás lényegileg különbözik a bérmunkán alapuló kapitalista vállalkozásoktól, s ennek a kutatómunkának a logikai általánosításából született meg a parasztgazdaság szervezésének elméleti analízise. Csajanov elmélete a paraszti gazdaságról a) A paraszti családi gazdaság, mint nem-kapitalista termelési egység Csajanov a bérmunka jelenléte alapján tett különbséget a paraszti családi gazdaság és a kapitalista kisüzem között.

4 A családi gazdaság pusztán a 2

Uo. 14-15. 3 Csajanov empirikus adatait a zemstvo-statiszükák és állami hivatalokban készült statisztikai adatok feldolgozásával, részben pedig önálló kutatásai, főleg költségvetés-elemzései alapján kapta. 4 Csajanov elméletét sokan bírálták és idealizált modellnek minősítették. Csajanov azonban az empirikus adatok tanúsága alapján úgy vélte, hogy elmélete a valóságos orosz állapotok általánosításából született. Állította, hogy a 19. sz. első negyedében az orosz agrárgazdaság (tkp. a parasztgazdaságok) 90%-ot meghaladó arányban bérmunka nélkül működött.