Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Stipta István: Miskolc XX. századi történetírásának tanulságai

intézményi háttérrel jelentek meg a megyei - Miskolcot is érintő - honismereti bibliográfiák.

3 Miskolc politikatörténetének legújabb korszakáról tehát nincs levéltári forrásokra épülő, átfogó korszerű feldolgozás. A készülő monográfia ezen a téren is hiányt pótol, és vállalja azt a - módszertanilag rendkívül nehéz terhet, hogy egy időben kutatja az eddig ismeretlen mikro-történeti részleteket, és érvényesíti a tudományos általánosítás követelményeit. Módszertanilag ez a munka is a részletes elemzés és a tényközlő összefoglalás szintézise, azzal a teherrel, hogy az eddig megjelent művek többségének szemléleti torzításait, egyoldalúságát is korrigálni kell. A két világháború közötti időszak miskolci vonatkozású politikatörténeti irodalma kétarcú. A kortársi feldolgozások naplószerűek, szubjektív látásmódot tükröznek.

4 A politikai eseményekről az adott időszakban nem is készülhetett elfogulatlan, archivált anyagokra épülő feldolgozás. A rendszerváltás előtti szaktudományos feldolgozások viszont tematikailag egyoldalúak, hiszen döntő többségükben a helyi munkásmozgalommal kapcsolatosak és - nagy részben - irányzatosak. Hangsúlyozni kell, hogy ebből a körből számos munka

5 felhasználható lesz, de elkerülhetetlen szerkesztői feladat az ideológiai szempont kiiktatása, és a szemléleti egyoldalúság feloldása. A várostörténet politikatörténeti fejezetének szerkesztésekor abból kell kiindulni, hogy Miskolc esetében a helyi politikai, közéleti eseményeket alapvetően az országgyűlési, kisebb mértékben a helyi, törvényhatósági választások határozták meg. Az országos választási eredmények jól mutatják az aktuális politikai palettát, hiszen korabeli szavazás titkos, és - az eddigi ismereteink szerint - alapvetően befolyásmentes volt. Vizsgálni kell, hogy a város mennyire vonzotta az országos hírű politikusokat, milyen arányban szerepeltek a képviselők között kormánypárti és ellenzéki honatyák. Természetesen külön kell elemezni azokat a helyi választásokat, amelyek a törBAZ M. Lvt., 1997. 1., 390 p. 2., 430 p.; Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium (1300-1960). Miskolc, BAZ M. Lvt., 2002. 218 p. (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári füzetek; 32.) 3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye honismereti bibliográfiája, 1990-2000 (összeáll. Hideg Ágnes.) Miskolc, 2001. 36 p.; uő.: Borsod-Abaúj-Zemplén megye honismereti bibliográfiája. 2. bővített, javított kiadás 1990-2002. Miskolc, 2002.; A Herman Ottó Múzeum kiadványai: bibliográfia és repertórium, 1978-1998 (összeáll. Csák Leventéné, Hideg Ágnes.) Miskolc, HOM, 1999. - 164 p.; A Miskolci Szemle repertóriuma, 1927-1929. (összeáll. Hubay László.) Miskolc, II. Rákóczi F. M. Kvt., 1992. 33 p 4 Ezek között kétségtelenül a legfontosabb Thurzó Nagy László: Miskolci Lexikon, 1900-1940. (Bp., 1965.) című, 27 kötetes, közel ezer oldalas gépirata. 5 Beránné Nemes Éva (összeáll.)-Román János (szerk.)-Pálhegyi Ágnes (összeáll.)-Források a borsodi és miskolci munkásmozgalom történetéhez. (Kiad. Miskolc M. Város Tanácsa VB.)Miskolc, Borsodi Ny.-l-5. köt. 1975-1990.