Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Kis József: Forradalom és megtorlás Szerencsen 1956-1957

A tömeg a járási kapitányság épülete elől továbbvonult, a tüntetés folytatódott. A tömeg később megállt a cukorgyár előtt, ahol Magyar százados beszédében bejelentette: a kiegészítő parancsnokság egyetért a dolgozók követelésével. Ugyan sikerült megakadályozni, hogy a tüntetők benyomuljanak a gyár területére, azonban a gyár homlokzatán lévő címert kénytelenek voltak eltávolítani, mert azt a tömeg ultimátumszerűén követelte.

5 A tüntetés után a megyei pártbizottságtól telefonon kapott utasítás alapján délután megalakították a szerencsi járási munkástanácsot, amelybe több kommunistát sikerült bejuttatni. Az ülésen a küldöttek automatikusan a járási munkástanács tagjai lettek, így csak vezetőséget kellett választani. A testületbe a járási pártbizottság delegáltjaként bekerült Szabó József járási első titkár, Pusztai Béla járási tanácselnök-helyettes és Csendes János községi tanácselnök is. A gyűlést a Hazafias Népfront helyi elnöke nyitotta meg, majd javaslat hangzott el az elnökség tagjainak személyére. A testület elnöke Szopkó Gyula, helyettesei pedig Pusztai Béla, dr. Záhony Károly, a Szerencs és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat jogügyi előadója, Czink Zoltán asztalos és Nagy Ferenc, a Szerencsi Autó és Gépjavító Vállalat könyvelője lettek. A kommunisták vezette munkástanács csak órákig működött, mert a késő este a miskolci diákparlament tagjai jelentek meg. Közölték, hogy kommunista funkcionáriusok nem lehetnek tagjai a testületnek és elkobozták Szabó József, Csendes János és Széli Miklós karszalagját, így a 16 tagú munkástanács tagsága 13 főre csökkent.

6 Időközben híre ment a miskolci sortűznek, majd az azt követő lincseléseknek. A szerencsiek haragja ekkor a rendőrség ellen fordult. A rendőrök közben sikertelenül próbálták felvenni a kapcsolatot a megyei főosztállyal, ezért az újonnan megalakult szerencsi munkástanácshoz fordultak, hogy az vegye át a rendőrség irányítását és „közösen segítsék elő a további rendfenntartást". Bár ez megtörtént, mire visszaértek a járási kapitányság épületébe, már háromezres tömeg követelte lefegyverzésüket. Időközben ugyanis egy miskolci csoport érkezett Szerencsre két gépkocsival, hogy lefegyverezze a rendőrséget. Hóra Gyula rendőrkapitány azonnal felvette a kapcsolatot a munkástanáccsal és segítségüket kérte ennek megakadályozására. A frissen megválasztott munkástanács elnöksége behívatta magához a miskolciak vezetőjét, akivel közölték, hogy ellenzik akciójukat, majd a munkástanács kb. húsz tagja sietett Szopkó Gyula vezetésével a rendőrség épületéhez. Mire megérkeztek, a miskolciak már elkobozták a pisztolyokat, ezért a rend5 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B. 1265/1958. Ferenczi Sándor bírósági vallomása. B. 1265/1958. sz. tárgyalási jegyzőkönyv. 6 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B. 250/1958. Szopkó Gyula bírósági vallomása. B. 250/1958. sz. tárgyalási jegyzőkönyv.