Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Kubinyi András: Gercse. Egy Buda melletti kisnemesi falu és lakói

tek természetesen nem nemes cselédeik, erre azonban nincs adat.

9 A 32 családnév alapján legalább ugyanannyi háztartással számolhatunk, viszont több esetben bizonyítható, hogy azonos nevűeknek önálló háztartása volt. Ez más kisnemesi falvakban is így volt.

10 Valószínű, hogy 50 - 60 háztartás lehetett a településen. Mindez természetesen csak spekuláció. Bizonyos demográfiai adatokra azonban mégis következtethetünk. Mivel leszámítva az 1511 és 1521 közötti időt a felsorolt férfiak tanúként, királyi emberként, megyei tisztségviselőként fordulnak elő, azaz nagykorúak, említéseik időpontjából bizonyos fokig életkoruk is meghatározható.

11 Az első, 1460-as oklevél egy tanúvallatásnál ugyan életkort is megad, ami természetesen nem pontos (egy kivétellel pl. kerekszámú a kormeghatározás), öt év plusz - mínuszt véve azonban mégis felhasználható. Balázs fia Benedek e forrás szerint 60, István fia György 40, Domokos pedig 32 éves lett volna. Családnevüket nem ismerve, velük nem megyünk sokra. A következők viszont a gyakrabban szereplő családokból származnak. Fóris (a családot felváltva Fóris és Póris formában írják) Mihály és Henci Balázs mindketten állítólag 50 évesek voltak. Fóris Mihály még 1477-ig fordul elő a forrásokban, rokoni kapcsolatai azonban nem állapíthatók meg a későbbi hat hasonló vezetéknevűekkel, noha nem zárható ki, hogy köztük leszármazottai is lehettek. A családból előfordul még György 1465-ben és 1477-ben, aki biztosan nem Mihály testvére volt, hiszen ugyanabban az oklevélben fordul elő, és rokonsági kapcsolatokat nem említenek. Tanúként fordul elő 1510ben Lőrinc is. 1511-ben már özvegyének, Katalinnak és fiának, Gáspárnak 9 A cselédek szerepe demográfiailag fontos lehet. John Hajnal annak idején a szolgatartást más háztartásrendszerrel kötötte össze. Vö, Faragó Tamás: Különböző háztartás-keletkezési rendszerek egy országon belül. - Változatok John Hajnal tézisére. In: Történeti Demográfiai Évkönyv 2001. Szerk. Faragó Tamás, Őri Péter. Bp., 2001. 22-23. - Magam a következő okokból tételezek fel egyes esetekben cselédeket. Volt néhány gazdagabb család, pl. a Henciek, akik maguk nehezen művelhették meg földjeiket. Létezett néhány özvegy, egy vagy két kiskorú gyermekkel. A Budán élők sem valószínű, hogy maguk gazdálkodtak volna. Mindez azonban csak kisebbséget jelenthet, így nem halhatott ki a falu általános háztartási rendszerére. A népesség számát viszont növelhette, ha minimális mértékben is. Az sem zárható azonban ki, hogy nem annyira cselédeket, hanem a fontosabb mezőgazdasági munkák idején napszámosokat alkalmaztak. Ez főként a falu szőlői esetében szinte biztos is. 10 Neumann Tibor: A Vízköz kisnemesi társadalma a középkorban. In: Századok 136 (2002) 449. közli a Pozsony megyei Ilka kisnemesi falu 1542 évi hatvanad adó jegyzékét, ahol 36 háztartást sorolnak fel, akik 26 különböző nevet viselnek. Ezt az arányt alapul véve a 32 gercsei családra 44 háztartással számolhatnánk. Ez azonban bizonytalan. Az viszont biztos, hogy forrásanyagunk nem teljes, így bizonyára jóval több családnév lehetett a faluban. 11 Itt jegyzem meg, hogy helykímélés céljából nem adok meg általában jegyzetet, hanem csak a személy nevét és az oklevél évszámát. A fent, a 2, 3, 4. jegyzetekben közölt adatok alapján az említés könnyen visszakereshető, akkor is, ha van egy-két olyan év is, amelyből több oklevelet idéztem. A családtörténeti leg fontosabb protokollumi bejegyzéseket viszont többségében itt is idézem.