Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Dobrossy István: Tapolca, Diósgyőr és Hejőcsaba Miskolchoz csatolása 1945-ben

központnak számító Miskolchoz történő csatlakozást, pontosan beolvasztást. Egyedül a Magyar Kommunista Párt diósgyőri szervezete kérte 1946-ban, hogy Nagymiskolc hivatalos nevét Miskolcdiósgyőrre változtassák meg, s a két település címerét is egységesítsék. A „véghatározat" azonban rövidesen megérkezett Miskolcról, mely szerint a hosszú név kimondhatatlan, Diósgyőr neve pedig egyébként sem megy feledésbe, hiszen az új közigazgatási kerületek őrzik a településneveket, s őrzik azokat a korábbi ipari üzemek, vagy dülőelnevezések, földrajzi nevek is.

48 Diósgyőr és Hejőcsaba Miskolchoz csatolása azonban koránt sem volt ennyire egyértelmű. Ez viszont nem a közigazgatási iratokból és nem is a Nemzeti Bizottságok irataiból derül ki, hanem a Kereskedelmi és Iparkamara dokumentumaiból. A Kamarára nem kis teher hárult az Ipartestületek és Kereskedelmi Testületek összevonása, majd megszüntetése miatt. Ekkor még nem vetődött fel (nem is tudhatták), hogy a kézműves ipar és a kiskereskedelem megszűnik, illetve 1950-től átadja helyét a különböző szövetkezeti termelő és értékesítő egységeknek, szervezeteknek.

4 Hejőcsaba Miskolchoz csatolása Miskolcnak a természeti-földrajzi adottságai miatt nem volt minden irányban terjeszkedési lehetősége. Az Avas Tűzkövesnek nevezett dűlőjétől, korábban az önálló Mindszent településtől mezőgazdasági müvelésre alkalmas határa délről és délnyugatról övezte Miskolcot. A XX. század első felében, s Miskolchoz csatolásáig, 1945-ig Hejőcsaba lakossága alig haladta meg az 5 000 főt.

50 Határát a miskolciak, vagy Miskolc városa folyamatosan vásárolta fel. Keletről-nyugati irányba haladva, nagykiterjedésű területe volt a Martin-tagbirtok, amelyet tulajdonosa Martin Károly parcelláztatott a XX század elején. Az itt építkező tisztviselők, vasutasok hozták létre azt a kolóniát, amely Martin-telepként 1935-ben lett Miskolc része. (Nevét 2002-ben Martin-kertvárosra változtatták.) Ugyancsak Hejőcsaba határában említik a Bónis telepet, amely Bónis Bertalan megyei alispán birtokának parcellázásából alakult ki. (A név és az egykori földbirtok helye ma már nem azonosítható.) A Budapest-Miskolc vasútvonal és Szinva folyása között, nyugati irányban a Gömöri pályaudvar felé vezető vasútvonallal lehatárolva, egykor hejőcsabai földeken épült a napjainkban is meglévő MÁV-telep. A kolónia még meglévő utcái, közei mutatják, hogy a telkeket mérnöki tervasztalon B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/a. 193. kgy./1946. Dobrossy I. 1994. 264-268. Halmay B.-Leszih A. 1929. 605-607-