Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Dobrossy István: Tapolca, Diósgyőr és Hejőcsaba Miskolchoz csatolása 1945-ben

legét nem a Zsolcai-kapui ipartelep adja, hanem 8000 főnyi személyzetével az állami vasgyár. 1920-1930 között Diósgyőrnek közel 21 000 lakosa volt, s közülük 15 000 fő megélhetését valamilyen formában a gyár és a bánya jelentette. Diósgyőr lakóinak elsődleges megélhetési forrása egyben elhelyezkedési lehetősége az ipar. A település szinte integrálódott Miskolcba, de ezen túl is nélkülözhetetlen Nagymiskolc létrehozásában. Diósgyőrrel és Hejőcsabával területben és lélekszámban kiegészülő Miskolc a Trianon utáni Magyarország negyedik legnagyobb települése (lehetne).

42 A levéltári dokumentumokban nem fedezhetők fel annak jelei, hogy Diósgyőrnek szándékában állt volna a két világháború között Miskolchoz csatlakozni. A két település kapcsolata a Nemzeti Bizottság egy 1944 végén kelt jegyzőkönyvében bukkan fel, s olyan összefüggésben, hogy Miskolc szovjet katonai parancsnoka tette meg ezt a lépést. „Diósgyőr községet - olvassuk a Kozma Ferenc elnök által aláírt dokumentumban - az orosz katonai parancsnokság intézkedése Miskolccal már egyesítette, s ezzel a város évtizedes törekvését juttatta gyakorlatilag érvényre. Az orosz katonai parancsnokság ugyanis furcsának találta, hogy akkor, mikor Miskolc város és Diósgyőr község keleti része teljesen összeépült, miért tartozik mégis a két rész két külön törvényhatósághoz, s gyakorlati igazgatási szempontok miatt a különállást megszűntette és Diósgyőr község igazgatását Miskolc polgármestere alá rendelte."

43 A Nemzeti Bizottság elnökével szemben - jóllehet a belügyminiszter jóváhagyta 1945. január 1-től az összevonást, ill. „csatlakozás"^ - csak 1945 végén foglalkoznak érdemben a közigazgatás képviselői Diósgyőr és Hejőcsaba Miskolchoz csatolásával. 1945 márciusától 1947-ig Oszip István volt Miskolc és Borsod megye főispánja. Miskolc város polgármesterének megbízásából a városi főügyész 1945. október 30-án neki küldte el a két település Miskolchoz csatolásának indoklását.

44 A felterjesztés és indoklás a főispán utasítására történt, s elkészítésében a teljes hivatali apparátus résztvett. A hangvételből kicseng az elvárásnak megfelelő hivatali egyetértés és támogatás. „A múltnak hibáival és mulasztásaival méginkább szakítanunk kell, ma, amikor a háború dúlása folytán országunk a közigazgatási, a gazdasági és a kulturális leromlás állapotába került. Ebből a súlyos helyzetből való felemelkedés csak úgy képzelhető el, ha erős közigazgatási, gazdasági és kulturális egységeket teremtünk, vagyis ha a városfejlesztést nemcsak hangoztatjuk, hanem azt valóban meg is valósítjuk." Diósgyőr és Hejőcsaba Miskolccal történő egyesítése a modern városfejlesztés példaértékű lépése. Zsedényi B. 1929. 37-38. B.-A.-Z. m. Lt. XVII. 2. 9/1944. B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/a. 16 959/1945.