Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Dobrossy István: Tapolca, Diósgyőr és Hejőcsaba Miskolchoz csatolása 1945-ben

el. (Ez csupán annyiban módosult, hogy 1950 után is csak négy közigazgatási kerülete lett Miskolcnak.) Tapolcafürdő elnevezésével és Miskolchoz való viszonyával a tanácsok megalakulását követően 1950 nyarán találkozunk ismét egy érdeminek nevezhető ügy kapcsán.

35 Tapolcafürdőt a belügyminisztérium 1945-ben Miskolchoz csatolta. Ugyanaz a belügyminisztérium 1949-ben a fürdőt a Bükkhegyvidéki Gyógyhelyek Nemzeti Vállalat, mint állami tulajdonú cég kezelésébe adta. Az 1947-ben induló tervgazdálkodás megkívánta a magánszektor községi és nemzeti vállalatokká történő átszervezését. A helyi igényeket kielégítő vállalatok (pl. közlekedés) ún. községi tulajdonban maradhattak, a kiemelt, központi irányítást kívánó vállalkozások nemzeti kezelésbe kerültek, így történhetett, hogy Miskolc ugyan területileg beolvasztotta Tapolcát, de annak, mint idegenforgalmi helynek a működtetéséhez, (bevételéhez) semmi köze nem volt. A Tapolcára irányuló közlekedés viszont városi, vagyis a községi vállalat feladata lett. A probléma lényegét még helyettes polgármesterként Tóth Dezső, a városi közigazgatási bizottság Gazdasági Albizottsága vezetőjeként a következőképpen fogalmazta meg: Miskolc-Tapolca fürdő jellege, elhelyezése, egész struktúrája inkább helyi jellegű, mint a vendéglátása vagy a közlekedése. Erre utal a fürdő egész története, amely főleg a miskolciakhoz kapcsolódott, s az 1920-as években megindult fejlesztése is elsődlegesen a miskolciakra épült. A gazdaságossági számítások azt mutatják, hogy a Nemzeti Vállalattá tett Tapolcát szükséges lenne községi vállalat formájában újra Miskolc kezelésébe visszaadni. „Az előadottak alapján kérjük a Minisztériumot, hogy Miskolc-Tapolca fürdőt, mely korábban is a város tulajdonában volt, szíveskedjék ismét városi kezelésbe adni, s annak működését községi vállalat keretében engedélyezni."

36 Erre természetesen nem volt lehetőség, hiszen 1949-re (az első 3 éves terv végére) már elkészültek az első ötéves terv számai, s 1950-1954 között nem lehetett változtatni az állami tulajdon új, addig kialakult formáin. A Nagymiskolc koncepció 1945-1950 közötti megvalósulásában Tapolcának presztízsszerep jutott. A város összlakosságának létszámában nem volt jelentősége, területét Görömbölytől elválasztották, de mert az 1920-as évektől miskolciak vásároltak itt üdülőtelkeket, s a miskolciak építették üdülőteleppé, a beruházásokat Miskolc éves költségvetéséből finanszírozták, ezért Miskolc magáénak, saját területe részének tekintette a fürdőhelyet. Sokkal inkább kötődött a város Tapolcához, mint bármelyik más, hozzácsatolt településhez, amelyekkel régi álmát valósíthatta meg. Bár az eltelt fél B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/a. 107/1946. B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 511/b. 1. doboz B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 511/b. 1. doboz. Gazdasági Albizottság, H. 035.