Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Olajos Csaba: Miskolc városrendezési terve a trianoni döntés után

meg. Hatályba viszont csak a megyei törvényhatósági bizottság jóváhagyásával, 1903. január 1-től Tarnay Gyula alispán aláírása után léphetett. Az 1902-ben jóváhagyott terv után 1909. december 2-án Gállfy Ignác mint a Miskolczi Város Törvényhatósági Bizottságának tagja indítványozta, „hogy Miskolcz város szabályozási térképe revízió alá vétessék és egy új, városunk mai kívánalmainak megfelelő és a jövő fejlődéseinek arányát és nagyságát kellőleg szolgáló tervezet készítésére az ahhoz értők Pályázati Hirdetmény útján felhívassanak.... Tiszteletteljes indítványom hosszabb indokolásra nem szorul. Mindenki tudja, hogy Miskolcz város mai szabályozási térképe egy nagyobb falu igényei és fejlődési viszonyainak felel meg, nem pedig oly életerősen duzzadó emporiumnak mint Miskolcz." Ezzel indokolta, hogy a XX. század első évtizedében az elfogadott terv ellenére előrelépés nem történt, s ez viszont most már halaszthatatlanul szükséges. Megállapította, hogy a főforgalmi utak méretei elhibázottak, a közlekedési irányok zsákutcákba, sok helyen házfalakba ütköznek. A város külső része rohamosan épül, de nincs a várost körülvéve oly körútszerű úthálózat, mely a még beépítetlen, vagy kevésbé beépített területen biztosítanák az építkezések feltételeit. A Miskolc város közgyűlése osztotta az építési szakbizottság nézetét s a szabályozási tervnek teljes átdolgozását javasolta „és pedig főleg két irányban, először javasolták, hogy vizsgálják felül a meglévő tervezetet, azért hogy annak hiányai pótoltassanak, mert hiszen azok jó része az építésügyi tárgyalások alkalmából a lefolyt évek alatt már észleltetett, másodszor pedig, hogy a szabályozási terv a város fejlődésének megfelelően bővíttessék, a beépítésre váró külterületek, különösen pedig a Sajó környéke, valamint az Avas is, a szabályozási tervbe befoglaltassék". E végül a tanács szükségesnek tartotta egy újabb bizottság kiküldését, amely megállapítaná azokat a módozatokat, melyek egy megfelelő szabályozási terv kidolgozására vezetnek, s javaslatot tenne a végrehajtásra s az azzal járó költségek biztosítására nézve is. Megfogalmazta hogy az új bizottság javaslatait 4 hónapon belül további tárgyalás végett a törvényhatósági bizottsághoz terjessze be.

1 Az előkészítést körültekintően végezve több várost is megkeresett a város polgármestere, köztük 1912-ben Brassó városát is. 1914-ben Szűcs Sándor főmérnök jelentésében megállapította, hogy a város szabályozási tervének átdolgozása tervpályázat alapján csak akkor írható ki, ha a pályaudvarok rendezési tervét előzőleg véglegesen már megállapították. Egyéb részében a pályázat kiírására az adatok össze vannak 1 Törvényhatósági Bizottság Ad.6227/ki.l910. előterjesztése