Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Olajos Csaba: Miskolc városrendezési terve a trianoni döntés után

Megfogalmazták hogy a szabályozási műveletekhez kisajátítási-jogot meg kell kapni a városnak. Tervükkel a magyar felvidék egyik modern központját akarták megfogalmazni, aminek „elérésében hathatós támogatóink lesznek a legközelebbi időben létesítendő vízvezeték, csatornázás s a közúti vasutak, de épen ezek akadálytalan foganatosítása érdekében is ezekkel kapcsolatban szükséges az utak, utczák és vízfolyások kérdését rendezni." Három főműveletet különböztettek meg: a) a meglévő és eléggé szabályos utcavonalaknál az egyes háztelkeknek a végleges vonalakba való beigazítását; b) a be nem épített telkeken új utcák nyitását, és egyes teljesen rendetlen utcacsoportok egész átalakítását. c) a város területén átvonuló vízfolyások szabályozását. Fontosnak tartották, hogy a főutcával párhuzamosan egy második főközlekedési vonal nyitását a búzavásártérről a Horváth-, Zárda-, Palóczi- és Kis-Hunyad utczákon keresztül és a piac ide helyezését. Javasolták, hogy az összes Pece ág vizét a Szinvába kell át vezetni. A városnak már ebben az időben nagy problémát jelentettek a temetők, ezért két köztemető kialakítására tettek javaslatot, a Muszkás-oldalra és a Szentpéteri kapuba. Városunk terjeszkedési iránya határozottan kétfelé konstatálható: ti. a Sajó völgye felé, keleti irányban, és Csaba felé, délkeleti irányban, úgy hogy 1-2 évtized múlva a város középtengelye már körülbelől a Szentpéteri-kapuKazinczy utca és Szemere utcákon át képzelt vonalban fog feküdni. Tekintve ezt a körülményt, továbbá azt, hogy a létesítendő közúti vasút a Szelesen át a Kazinczy utcába fog bekanyarodni; s innen nagyon kevés költséggel lehet egy szárnyvágányt a Szentpéteri-kapu felé vezetni, legalkalmasabb hely gyanánt vagy a Szentpéteri út jobb oldalán fekvő területet, vagy az Akasztó-bérczet ugyanezen út baloldalán kell kijelölnünk." - fogalmazták meg. A Népkerttől egyenes sugárutat terveztek a Zsolcai-kapuig. A Mindszenti templom elé egy nagyobb szabású teret terveztek, melynek közepébe „valamely nyilvános épületet lehetne elhelyezni és a térhez képest ujjá szabályozott utczákat (Zöldfa, Alsó-Gordon stb.) képezni, melyek a közeli befásított terek közelsége miatt (népkert és villák) egészséges levegőt is nyernének." A Lechner-féle terv Az elkészült városrendezési tervről a miskolci képviselőtestület szakvéleményt kért a Magyar Mérnök és Építész Egylettől. Az Egylet Lechner Lajos irányításával egy négy fős testületet bízott meg a szakvélemény megfogalmazására. A bizottság tagjai voltak: Lechner Lajos min. tanácsos 232