Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Kapusi Krisztián: A miskolci sajtó egy elfeledett alakja: Hoványi Kornél (1881-1932)

a Reggeli Hírlapban 1924-ben megjelent politikai cikkekkel, mert bár liberalizmusom közismert, soha semmiféle radikális irányelvnek híve nem voltarn".

65 A korszak zsurnalisztája egzisztenciálisan igencsak sebezhető figura volt, ugyanakkor rámenős harsánysággal kellett fogalmazzon, hogy eladható legyen a flekkje. Hoványinak talán a mértékhez volt a legkevesebb érzéke: ritkán találta el azt a hangnemet, amely úgy érdekfeszítő, hogy annyira még nem sérti az érintetteket, hogy szankciókért kiáltsanak. Tucatszor vádolták sajtó útján elkövetett rágalmazásért. Egy-egy erősre sikerült tárcája után, éppen a financiális kiszolgáltatottsága miatt még megalázó helyzetekbe is került. Az emlegetett Ungár Mór dörgölte az orra alá, hogy Hoványi ellen 1925. év őszén „sajtó útján elkövetett rágalmazás miatt feljelentést tettem: a fő tárgyalás 1926. év nyarán kitűzetett. 24 órával a fő tárgyalás előtt Ön (Hoványi - K. K.) dr. Kormos Géza úr útján kérelmet intézett hozzám, hogy Önre nézve egzisztenciális okokból vonjam vissza a feljelentést. Ön hajlandó bíróságon kívül elégtételt adni. Miután egzisztenciájáról volt szó, hosszas rábeszélésre engedtem. Ön feljött a Kereskedelmi és Gazdasági Bankba, dr. Kormos Géza úr előtt bocsánatot kért és biztosított hálájáról. Ön, mint jogász ember, bizonyára tudta, hogy a perből mi vár Önre".

6 A krakéler újságírás sokba került és keveset hozott Hoványi konyhájára, 1926-ban ezért vált meg a Reggeli Hírlap szerkesztőségétől és nyitott ügyvédi irodát. Esett arról szó: később is publikált olvasói leveleket, nem is csak Miskolcon, a Reggeli Hírlapban, hanem pl. a sátoraljaújhelyi Újhelyi Hírlap-Felsőmagyarországi Hírlap is közölt azokból néhányat.

67

A témát ontották a képviselt peres ügyek és a törvényhatósági közgyűlések. Hoványinak nappal a „bírósági tárgyalásait ellátni és az ügyvédi irodáját vezetni, éjszaka a közügyeket tanulmányozni"

68 volt a hivatása. Sokat dolgozott. A kávéházak és a jog útvesztőiben egyaránt otthonosan mozgott, talán ezért volt éveken keresztül ügyésze a Miskolci és Borsod, Gömör, Kishont Vármegyei Vendéglősök, Korcsmárosok, Kávésok és Szállodások Egyesületének. Élete utolsó szakaszában ennél is komolyabb témakör, a „nagypolitika" játszotta a főszerepet. A városi kereteken túllépve (1930 előtt a Független Községi Párt és a Demokratikus Blokk tagjaként indult a törvényhatósági 65 Reggeli Hírlap, 1928. január 29. 66 Reggeli Hírlap, 1928. január 22. 67 Ld. Újhelyi Hírlap-Felsőmagyarországi Hírlap, 1929. március 18. és április 15. A zempléni adalékért köszönet illeti Oláh Tamás sátoraljaújhelyi levéltáros kollégánkat. (,8 Reggeli Hírlap, 1932. április 2.