Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Kapusi Krisztián: A miskolci sajtó egy elfeledett alakja: Hoványi Kornél (1881-1932)

mintha 1919. február havában a Károlyi-éra alatt, erőszakkal megakadályozta volna az akkor szerkesztésemben megjelent A Reggel című politikai napilap megjelenését. Az igazság érdekében ki kell jelentenem, hogy a lapom és személyem ellen irányult erőszakos akcióktól Reisinger Ferenc úr teljesen távol állott, sőt tudomásom szerint ténykedése éppen oda irányult, hogy úgy a nyomda, mint a személyem biztonságát a szélsőséges elemek támadásaival szemben megvédje".

35 Reisinger mentalitása is indokolta, hogy Hoványi nem pártolt el végleg a borsodi megyeszékhelytől. Látta, az ország egyéb városaiban sokkal dühöngőbb volt a proletárdiktatúra, ezért 1919. augusztusában visszatért Miskolcra. Ráadásul ő kezdhetett leghamarabb dolgozni az újraéledő helyi sajtóban. Tarnay Gyula főispán és Ferenczi Károly kiadó-könyvkereskedő garanciájával engedélyezték a megszálló románok, hogy Hoványi Kornél „Napi Jelentések" címmel, egyoldalas újságot szerkesszen. A cenzúrázott, négy hasábra terjedő közlönynek 46 száma jelent meg 1919. augusztus 8. és szeptember 25. között. Az említett Ferenczi Károly kiadásában, szeptember 26tól aztán újra megjelenhetett az A Reggel. Hoványi visszakapta lapját, a románok kivonultak és a polgári közigazgatás rendje is helyreállt. Nem volt már ifjú, harmincnyolc évesen mégis optimistán kezdte másodszor a miskolci életét és helyben alapított családot: feleségül vette Pásztor (eredetileg Patzauer) Annát.

36 A szatíra ideje (1920-1922) Az újraindult lapot dr. Láng Lajos szerkesztette és az 1920-as esztendőre utóbb úgy emlékezett, hogy „akik az októberizmus alatt némán meglapultak, most, mint a nemzeti eszme monopolistái a Reggelt üldözni kezdték, három ízben betiltották, a lap anyagi erejét aláásták".

37 Hoványi egyéniségét igazán szimpatikussá az eszmei szilárdsága, elvhűsége tette, az egzisztenciája viszont megsínylette a karakán következetességet. A háborút propagálni egyáltalán nem volt kivételes magatartás 1914-15-ben. Tisza István mellett lándzsát törni az erősödő pacifizmus légkörében ritkaságnak, bár nem feltétlenül progresszív hozzáállásnak számított a háború végső szakaszában. A Károlyi érának, de különösen a proletárdiktatúrának aktuális és nem utólagos bírálata történelmi léptékű bátorságot demonstrált. A tanácsköztársaság Idézi: Beránné Nemes É. - Román J. 1978. II. köt. 504. p. Neje tizenkét évvel volt fiatalabb Hoványinak Pásztor Anna 1893. augusztus 21-én született az elismert miskolci ügyvéd, dr. Patzauer Adolf és Glück Teréz gyermekeként. Patzauerék a Széchenyi utca 43. szám alatt laktak, valószínű, hogy az esküvő után Hoványi is az ő otthonukba költözött. Pásztor Anna születési adatait ld: B. - A. -Z. m. Lt. IV. 1926. 22. köt. 152/1893. Reggeli Hírlap, 1932. április 2.