Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Kapusi Krisztián: A miskolci sajtó egy elfeledett alakja: Hoványi Kornél (1881-1932)

cikkben a következőket írta: Az öntudat az újságíróé, Budapest népe, aki éhezel, fázol, aki a terhek alatt roskadozol, most láthatod, mi az újságíró. A városházán panamáznak és amíg senki semmit nem tud, mert nem mer a panamázó ujjára koppintani, csak egy újságírónak van hozzá bátorsága, hogy a félelmetes fekete kézzel felvegye a harcot. A bíróság elé áll egy ember, mert vádolta a városi urakat. A neve Hoványi Kornél. Szegény ember, az övét nem lopják jobban, mint másét, miért áll ki mégis ő a sok - sok ezer ember közül a porondra? Miért kockáztatja meg azt, hogy a budapesti panamavilág terhein kívül még egy esetlegesen bekövetkezhető büntetés terhe is reá nehezedjék? Mert újságíró Hoványi Kornél, akinek nevéhez hozzáfüződik a tény, hogy ő volt az első, aki rést ütött a fővárosi gazdálkodás panamavárán, erélyesen és ellenállhatatlanul érvényesítette az igazát, mely igazság egész Budapest lakosságának igazsága".

8 Valóságos hérosszá avatta Hoványit a népszerűség, és az egyszerű polgárok tömege mellett akadtak befolyásos jóakarók is (például dr. Boda Dezső budapesti rendőr-főkapitány). Bárczy és köre viszont nem vonta le az ítélet konzekvenciáit, változatlan maradt a fővárosi tanács összetétele. Az erkölcsi elégtétel mellett is kidomborodott Hoványi küzdelmének szélmalomharc jellege, kiábrándultságában úgy döntött, elhagyja Budapestet. A Budapesti Napló szerkesztő-tulajdonosa, dr. Pályi Ede miskolci származású volt. Esetleg az ő sugallatára, vagy valami más indíttatástól vezérelve, Hoványi Kornél 1914 januárjában a borsodi megyeszékhelyre költözött. A nagy visszhangú sajtóper országosan ismertté tette nevét, a miskolciak többsége viszont a jelentőségteljes külleme miatt figyelt fel az idegenre. Hoványit, „az atléta fizikumot, akár az erdő hatalmas tölgyét",

10 muszáj volt észrevenni. Ugyanakkor az ő figyelmét sem kerülhették el a lényegi részletek. A belváros szívében, a Széchenyi utca 72 szám alatt lakott,

11 el sem kellett hagynia otthonát ahhoz, hogy az elsők között észlelje a korzó hangulatának változásait, értesüljön a szenzációs pletykákról. Kodorkay - a szatírában Mr. Dollár keverkolczi idegenvezetője - egyes tulajdonságaival a szerző, Hoványi egyéniségét reprezentálta, hiszen utóbbira is érvényes volt, hogy „szélesvállú, titokzatos ember. Senki sem tudta róla, hogy mikor és hogy honnan jött Keverkolczra. Hiába szimatoltak utána az emberek, senki sem sejtette miből él, hol lakik, mi a foglalkozása. Orvos, ügyvéd, mérnök, vegyész, jogász, hipnotizőr vagy újságíró volt-e? Leginkább ennek nézték, mert mindenhez hozzászólt, mindenkit lecsepült, mindenkivel ingerkedett és 8 Reggeli Hírlap, 1928. január 15. 9 A Reggel. 1914. július 25. 10 Reggeíi Hírlap, 1932. április 2. 11 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 18947/1922.