Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

G. Jakó Mariann: Levéltár és levéltárosok a XX. század első felében. Adalékok Borsod vármegye levéltárának 1900-1950 közötti történetéhez

erős papíros, az iratelhelyezésre pedig egységes tervezetet ill. rendszert dolgozzanak ki. Kívánatos volna, ha a főlevéltámokot a levéltárral semmilyen kapcsolatban álló ügyek intézésétől mentesítenék, hogy feladatának élhessen és a selejtezés terén érdemleges munkát végezhessen. Határozott intézkedést tart arra nézve szükségesnek, hogy a levéltár számára kijelölt helyiségek tényleg rendeltetésüknek megfelelő célra szolgáljanak és ne vegyék el a kutatószobát, raktárhelyiséget tisztán személyi érdekek biztosítására."

44 Sinkovits István a vizsgálat végeztével felkereste az alispánt is, aki csupán abban látta a levéltár minden problémáját, hogy a főlevéltárnok „ annyira ragaszkodik az értéktelen iratokhoz". Sinkovits István felvázolta az alispánnak, hogy a főlevéltárnok ennyi egyéb elfoglaltság mellett nem tud ilyen selejtezést végezni, mire az alispán ezt belátva, azzal zárta a beszélgetést, hogy: „beismerem ezt, de pillanatnyilag nem tudok könnyíteni a főlevéltárnok helyzetén."

45 Végül is e vizsgálat is bizonyította, hogy a törvény csak papíron tudta biztosítani a vallás- és közoktatási miniszter főfelügyeleti jogát, az Országos Levéltár szakmai irányítását. Az országos adatgyűjtés és felmérés sem Borsodban, sem az ország többi vármegyéjében semmilyen jelentős változást nem hozott a történeti értékű iratok kezelésében és elhelyezésében. A fenntartó vármegye továbbra sem a történeti múlt őrző helyének tekinti a levéltárat, hanem az ügyviteli szempontokat szolgáló hivatalt látja benne. Klein Gáspár szakmai munkáját, felkészültségét azonban elismerte az Országos Levéltár vezetése, amit bizonyított az a tény is, hogy az Országos Levéltár főigazgatója felkérte a jövendő főlevéltárnokok gyakorlati idejének biztosításában való részvételre. E szerint végső kinevezésük előtt a megyei főlevéltárnokoknak egy éves gyakorló időt kellett eltölteniük az Országos Levéltárban, amiből 1-2 hónapnak egy törvényhatósági levéltár munkájával való ismerkedéssel kell telnie. íly módon dolgozott Klein Gáspár mellett dr. Kliegl Rudolf, Kassa város főlevéltárnoka, dr. Kovács Béla, Szilágy vármegye és dr. Puskás Zoltán Csik vármegye főlevéltárnoka. A levéltár helyzete a háború végén és a háború utáni években Klein Gáspár nagy várakozással tekintett az 1943-as év elé, amikor is a vármegyei székház újonnan épült szárnyában 4 új helyiséget ígért az alispán a levéltár számára. A főlevéltárnok tisztában volt azzal, hogy érdemi rendezési, segédletkészítési, selejtezési munkákat csak megfelelő körülmények között elhelyezett iratanyagban lehet végezni, de a beígért fejlesztések imM. O. L. Y Általános iratok 286/1941. 8-9. p. M. O. L. Y Általános iratok 286/1941. 9. p.