Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

G. Jakó Mariann: Levéltár és levéltárosok a XX. század első felében. Adalékok Borsod vármegye levéltárának 1900-1950 közötti történetéhez

kerültek. Klein Gáspár - már jó előre értesülve erről - meggyőzte az alispánt (kettőjük kapcsolatát látva ez igen nagy siker volt!) a vásárlás szükségességéről. (Az alispánnak csupán az volt a feltétele, hogy a vételár nem haladhatja meg a kikiáltási ár kétszeresét.) A főlevéltárnok, számítva arra, hogy az Országos Levéltár is megpróbálja megszerezni az okleveleket , egyezséget kötött velük, amennyiben az 1376-os rudabányai keltezésű oklevelet meghagyják Borsodnak, a többi, nyéki vonatkozású oklevelet magának próbálja megvenni az Országos Levéltár. Ennek megfelelően a rudabányai oklevelet a kikiáltási ár és 10% árverési illeték ellenében megszerezte Klein Gáspár, a nyéki okleveleket viszont egy magánszemély vitte el az Országos Levéltár elől. Csak később derült ki, hogy a vásárlásra a vármegye egykori főügyésze adott megbízást - nehogy az oklevelek idegen kézbe kerülhessenek - és 1939 nyarán az eredeti vételárért átadta a megye levéltárának.

40 A vármegyei levéltár felülvizsgálata 1941-ben Az 1929. évi XI. tc. 29.§-a alapján az Országos Levéltár kapott a minisztertől felhatalmazást arra, hogy felmérje a megyei levéltárak helyzetét. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium rendeletben határozta meg, hogy ennek a felmérésnek mire kell kitérnie: a levéltári anyag kezelőjére, az iratanyag korára, összetételére, az iratanyag elhelyezésére, tárolására, a rendezés és selejtezés kérdéseire. Az Országos Levéltár főigazgatója, dr. Herzog József, dr. Sinkovics István országos levéltári segédőrt bízta meg Borsod vármegye levéltárának ellenőrzésével, amire 1941 júniusában került sor. A XX. század első felének egyetlen összefoglaló levéltár ismertetője ez a jelentés, ezért érdemes részletesebben megismerkedni vele.

41 Az egyik alapvető megállapítása az, hogy nagyon soknak tartja a levéltárnok nem levéltári természetű munkáját, ami alátámasztja Klein Gáspár minduntalan visszatérő panaszait. A levéltárnok reggel 7-től este 9-ig tartó munkaidejében az alábbi nem levéltári természetű ügyköröket látott el: anyakönyvi ügyek, anyakönyvi szervezeti változások, kihirdetések alóli felmentések, törvényesítési ügyek, névváltozások, körözések, bűnügyi nyilvántartás, törzskönyvi lapok vezetése, az 1939, évi IV. tc. alapján elrendelt tanúsítványok, állampolgári és illetőségi ügyek. E mellett rendszeresen helyettesítette a vármegyei előadókat szabadságuk alatt, ez általában 2 hónap évente. Bár formálisan volt beosztott altiszt, gyakorlatilag alig tartózkodott itt. A levéltár működésére nem volt külön megyei szabályrendelet. A levéltárban évente iktatott ügyek száma 600-900 között mozgott. „A föle vél tár4U B-A-Z. m. Lt. IV. 825. 74/1939. 41 M. O. L. Y általános iratok 286/1941.