Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

G. Jakó Mariann: Levéltár és levéltárosok a XX. század első felében. Adalékok Borsod vármegye levéltárának 1900-1950 közötti történetéhez

levéltárnok éves fizetése 1000 forint volt, ami messze elmaradt a vármegyei hivatalok hasonló képesítésű tisztviselőiétől.

3 Az 1902. év jelentős változást hozott Borsod- és más megyék levéltárainak életében. Megjelentek azok a központi rendeletek, amelyek szabályozták a törvényhatósági levéltárak működését, valamint megszabták a levéltáros helyét a vármegyei hierarchiában. A közigazgatás egyszerűsítéséről szóló 1901. évi. tc. 32. § -a alapján életbe lépett a 125.000/ 1902. BM sz. rendelet, a Vármegyei Ügyviteli Szabályzat, melynek 235. és 236. §-a a levéltári működést szabályozta. Az ügyviteli szabályzat tételesen meghatározta azon iratok körét, melyeket a levéltárnak rendszeresen át kellett vennie. Az alábbi tételek szerepeltek ezek között: közgyűlési jegyzőkönyvek, szabályrendeletek, anyakönyvek és anyakönyvi iratok, országgyűlési képviselőválasztások névjegyzékei, vármegyei központi választmányi jegyzőkönyvek, úthálózati törzskönyvek, vízikönyvek, erdei üzemtervek, alapító oklevelek, nemesi és egyéb oklevelek, egyesületek és társulatok alapszabályai, családok megőrzésre átadott iratai, a vármegye könyvei, térképei, régiségei és „mindaz, aminek a levéltárba való elhelyezését a törvényhatóság elrendeli". Azonban sem az átvételek rendszerességét, sem a levéltárivá érés évét nem határozta meg, szintén nem szabályozta az iratrendezés, a levéltári rendszer, a selejtezés kérdéseit, mondván, hogy ezekről majd egy később kiadandó külön szabályzat intézkedik. Sajnos erre a szabályzatra - a vármegyei levéltárak nagy vesztesége ez! - évtizedeket kellett várni.

4 Több megye kísérletet tett külön szervezési szabályrendeletben vagy egyéb módon szabályozni a levéltár kezelését, selejtezési eljárását - Borsod vármegye nem tartozott ezek közé de ezek sem az egységes kezelést, sem történeti értékek védelmét nem biztosították. A községi iratanyag levéltárba történő adásáról egyáltalán nem esett szó, hiszen a községek ügyvitelét szabályozó 126. 000 / 1902. B. M. sz. rendelet semmiféle intézkedést nem tartalmazott a községek régi, ügyvitelben már nem szükséges iratanyagának elhelyezéséről. A szabályozásnak ez a hiánya magyarázza sok községi iratanyag pusztulását. A Vármegyei Ügyviteli szabályzat felsorolta a levéltárnok feladatait is. Ezek szerint a levéltárnok tárgymutatót készít a közgyűlési jegyzőkönyvekhez és bekötteti őket, az előírásoknak megfelelően vezeti és kezeli az állami anyakönyvi másodpéldányokat, a vízikönyveket és azok okirattárát, az ezekben észlelt hiányosságokat figyelemmel kíséri és nyilvántartja, a felsőbb hatóságoknak hiteles másolatokat, kivonatokat ad ki, ill. kutatásokat végez. 3 B-A-Z. m. Lt. IV. 825. 43/1900. 4 Az 1947. évi XXI. tc. szabályozta először átfogóan a magyar levéltárügyet, de a törvény nem lépett életbe a bekövetkező politikai változások miatt.