Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Fazekas Csaba: Egy miskolci plébános a reformkori egyházpolitikában

kötött házasságokért a plébánosoknak vagy káplánoknak semmiféle fizetség nem járhat. Az ismét szót kérő Thassy Miklós ünnepélyesen kijelentette, hogy ebben az esetben a fizetségre a papok nem tartanak igényt. A közgyűlés végén a helytartótanács felszólítására küldendő részletes beszámoló szövegét is elfogadták. Ebben Borsod udvarias, de az egyház irányából a kormányzaton keresztül érkező nyomásnak ellenálló választ adott, kifejtve a törvényességhez, és korábbi határozatainak következetes végrehajtásához való ragaszkodását. Ügyes politikai retorikát használva azzal indokolták lépésüket, hogy az előző év novemberében az uralkodóhoz intézett feliratukra még nem érkezett válasz, mely reményeik szerint az egri érsek „kívánságát semmi részben nem helyesli". A vegyes házasságok miatt izgatott belpolitikai légkör kialakulásáért ugyanakkor egyértelműen rámutatott a „közjó előmozdítását gátló" főpapság felelősségére. Jellemző módon a közgyűlésről született sajtóbeszámolók eltérő nézőpontból születtek. A konzervatív szemléletű tudósítások arra helyezték a hangsúlyt, hogy a passiva assistentiával kötött házasságok is érvényesek, míg a liberálisok az egri érsekkel való szembefordulás részleteiről is tudósítottak.

30 A közgyűlésen Illyés mellett újabb áldásmegtagadási ügyről kapott hírek borzolták a kedélyeket, bár ez jóval hamarabb megnyugtató módon zárult.

31 Egy református lelkész tett bejelentést arra vonatkozóan, hogy tudomása szerint Ladányi Antal sajógalgóci plébános egy református vőlegényt fondorlatos módon rávett arra, hogy reverzálist adjon házassága előtt. A férj ezt később megbánta, és a református lelkész útján arra kérte a közgyűlést, hogy „bár szelíd módon" vették rá a kötelezvény aláírására, mégis nyilvánítsa ki a vármegye, hogy az semmilyen kötelező erővel nem bír. (Borsod megye korábban több állásfoglalásában is leszögezte, hogy a reverzálist jogerővel egyetlen magyar törvény sem ruházza fel.) Thassy ekkor újra szót kért, és elmondta, hogy a szendrői kerület alesperese a vőlegény tiltakozása hatására a reverzálist már korábban megsemmisítette - vélhetően azért, hogy a törvényes megintést vagy a perbe fogást megelőzze. Ennek ellenére a vármegye felkérte az illetékes szolgabírót, hogy járjon utána a történteknek. Az egyház - és személyesen Thassy Miklós - számára amúgy is kényelmetlen vegyes házassági ügyeket tovább fokozta, hogy 1841 június elején maga a miskolci plébános került edelényi kollégájához hasonló helyzetbe. Történt, hogy Munkácsi György diósgyőri evangélikus kerékgyártómester május 31-én levélben kereste meg Palóczy Lászlót, a megye másodalispán30 Eöbbiekre: Nemzeti Újság, 1841. 43. sz. (május 29.) 170. p.; Világ, 1841. 43. sz. (május 29.) 169. p. Utóbbiakra: Pesti Hírlap, 1841. 45. sz. (június 5.) 376. p. 31 B.-A.-Z.m.Lt. IV.A. 501/a. 138. köt. (1841) 1804. sz. Közölve: FAZEKAS Cs. 2000. 229. p.