Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Holopcev Péter: „Eltanácsoltak" II. (Adalékok a miskolci kitelepítés történetéhez)

önkényeskedésre ad lehetőséget és amely több, mint 8 évvel a háború befejezése után, indokolatlan. .. .Számos esetben alaptalanul tartóztatnak le állampolgárokat, gyakran nem tartják be a törvényes alkotmányos előírásokat, amelyek védik az állampolgárok jogait, személyes szabadságát és biztonságát."

3 A központi vezetőség nem pusztán feltárta a hibákat, de a gyakorlatban is intézkedett azok kijavítására. Ennek kézzelfogható eredménye az 1.034/1953 (VII. 26) sz. minisztertanácsi határozat, amelynek értelmében október 31-ig megszüntették az internáló táborokat. Irha Melindával már több mint egy éve foglalkozunk a kitelepítések körülményeinek feltárásával. Elsősorban az 1952. június 25-én végrehajtott miskolci kitelepítés okait, eseményeit vizsgáltuk.

4 2002-ben egy önálló kiadványban kívánjuk megjelentetni a kutatás eredményeit. Jelen tanulmány nem közvetlenül a miskolci eseményekkel foglalkozik. Ennek oka: még mindig nem tisztázottak eléggé a kitelepítés jogi körülményei. Ezért most arra teszek kísérletet, hogy levezessem a XIX. századtól kezdve az állam miként próbált „megszabadulni" a számára veszélyesnek, vagy nem kívánatosnak ítélt személyektől. Kitoloncolástól a kitelepítésig Kitiltás - kiutasítás - toloncolás - közveszélyes munkakerülés Alapkérdésünk: volt-e törvényes alapja a kitelepítéseknek, illetve hogyan próbálták megőrizni a törvényesség látszatát. Mi a kitelepítés jogi háttere? Sem jogszabályokban, sem jogtörténeti munkákban nem találjuk meg e fogalom pontos definícióját, kivéve az 1953. július 26-i minisztertanácsi határozatot a rendőrhatósági őrizet alá helyezés (internálás) intézményének megszüntetéséről, valamint a kitiltások feloldásáról.

5 A kitiltás feloldásáról szóló rendelkező részben zárójelben szerepel a kitelepítés kifejezés. Ez alapján a kitiltás és kitelepítés kifejezések ugyanazt a fogalmat testesítik meg. A Márkus Dezső szerkesztette Magyar Jogi Lexikon viszont nem tesz különbséget a kitiltás és a kiutasítás között. Eszerint a kiutasítás (relegatio)

6 - „bizonyos helyre vonatkozó tartózkodási tilalom, szabadságot korlátozó poena.

7

" Régen a száműzésnek felelt meg, a XIX. században külföldiek és csavargók ellen alkalmazott büntetés.

8 3 Izsák 1992. 193. p. 4 Bővebben ld. Holopcev-Irha 2001. 5 1.034/1953 (VII.26)sz. mth. 6 Lat.: elküldés, számkivetés 7 Lat.: büntetés s Márkus D., 1908. V. k. 1-8. p.