Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Gavallér Pál: Életképek az első magyar szocialista egyetem történetéből

Életképek az első magyar szocialista egyetem történetéből 1949-1959 GAVALLÉR PÁL A fordulat éve után fontos volt az új rendszer által új embereket, tudatukban átformált kádereket nevelni műszaki értelmiségként. Ezért történt 1949-ben Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetem alapítása. Az alapításkor csak más intézményektől megvont épületekben folyhatott az oktatás, mert még az egyetem tervei is csak előkészületben voltak. 10 évig tartott - a szó szoros értelmében - nem egyszer huza-vonáktól tarkítottan, míg végre csak Miskolc székhelyen folyt a teljes háromkarú egyetemi élet 1959 szeptemberében. A Nehézipari Műszaki Egyetem előzménye. Bányaiskolától - egyetemig A történelmi Magyarországon 1735-ben Selmecbányán III. Károly király rendeletével kezdte oktatását a Bányaiskola. 1770-ig az intézményi fejlődés révén kialakult a három tanszékes akadémia. 1808-ban Selmecen Erdészeti Tanintézet létesült, mely 1846-tól az akadémia tanszéke lett. A tanári kar hivatalosan 1905-tól akart székhelyváltozást, Budapestre jutással. A fővárosi aspirációt főhatóságai elutasítván, Miskolc potenciális célállomásként szerepelt, de ezt az első világháború kényszerpályára irányítja.

1 1919-ben Miskolcra indult a költöző intézmény. Az üres épületet Eperjes Evangélikus Jogakadémiája elfoglalta, így költöztek a soproni Károly Laktanyába, reményeik álmában sem gondolva, hogy a selmeci korszak egyszer s mindenkorra lezárult. A hagyományápolásban azonban megmaradt! 1931-től doktoráltatási és habilitálási jogot nyert. 1934-től integrálódott a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki [egységes] Karként.

2 Eddigi három kara két - Bánya- és Kohómérnöki [egységes] vala1 „A főiskola tanácsa ekkor javasolja először (vagy ismét - mert 1901. évet is említik) a székhely megváltoztatását. A következő évtizedben számos kezdeményezés lát napvilágot Budapestre, Kassára, Miskolcr aés más városba költözési céllal." Gavallér Pál: A selmeci főiskola jogállása. 1867-1918. Miskolc, 1987, kéziratgépeivény. Miskolci Egyetem Levéltára és NME közleményei 18. köt. 124. p. 1918-1919. és ld. még Barlai Béla-Fodor László: A selmeczbányai m. kir. bányászati és erdészeti főiskola tanári karának emlékirata a főiskola székhelyének áthelyezése tárgyában. BKL1905. júl.-dec. 158-168. p. 41. köt. 2 1934: X. tc. 1. § = Corpus Juris 1934. évi köt. 74. p.