Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)
Sándor István: Az MKP és a katolikus egyház vizsonyáról Borsod megyében 1945-1948 között
házakról is említést tesznek. 1947 harmadik és 1948 első harmadában a főbb ellenzéki pártok és az FKgP helyzetéről a Nagymiskolci Pártbizottság kádervezetőjének 66 , a Nagymiskolci Pártszervezetek Központi Titkársága titkárának 67 és a Borsod Megyei Bizottság titkárának 68 jelentései rajzolnak vázlatos képet. Szeptemberben és októberben a Független Kisgazdapárt, a Magyar Függetlenségi Párt és általában véve az egész reakció az egyházak felé tájékozódik. A kisgazdák az egyházra akarnak támaszkodni. Ennek legszembetűnőbb jele, hogy helyi sajtójuk, a Miskolci Hírlap terjedelmes írásokat közöl minden vallási megmozdulásról. Az MFP szervezet nélkül, mozgalomként van jelen. Tevékenységét minden vonatkozásban érzékelni lehet, de különösen az egyházakon és az iskolákon keresztül, mert embereik az egyházi szervezetek mindegyikében és az iskolák jelentős hányadában bent vannak. A kvázi párt fő mozgatói az egyházak, szellemi irányítója egy ügyvéd és egy kanonok. Általában az egész reakció az egyházak felé orientálódik. Legnagyobb mértékben az egyházakban és azok szervezeteiben fejti ki aktivitását, egymás után rendezi a vallási demonstrációkat, összejöveteleket, előadásokat. Novemberben és decemberben az MKP viszonya az FKgP-vel javul. Az utóbbiban egyre inkább a balszárny kerekedik felül, amit az is mutat, hogy határozatot hoznak, a függetlenségieket nem engedik pártjukba visszajönni. Az MFP-sek, pártjuk feloszlatása után is elsősorban a klérus rendezvényein jönnek össze. Kisebbségük az FKgP-hez, többségük a DNP-hez csatlakozik. Ezzel a reakció döntően a DNP körül csoportosul, annak ellenére, hogy a pártnak sem látható szervezete, sem önálló tevékenysége nincs, befolyását kizárólag a kléruson keresztül gyakorolja. Januárban és februárban az MKP és az FKgP kapcsolata tovább javul ugyan, de nem egyértelmű módon. A Kisgazdapártban koalíció-ellenes reakciósok is vannak, a Miskolci Hírlap pedig a demokratikus nyilatkozatoknál nagyobb teret ad a papi propagandának. A DNP mint szervezettel bíró, önállóan cselekvő párt továbbra sem létezik, helyette az egyház végez erőteljes politikai munkát. Márciusban és áprilisban az FKgP és az MKP viszonya még jobb, sőt már barátkoznak is. A kommunisták azonban szükséges, hogy állandó irányításuk alatt tartsák a kisgazdákat, mert e nélkül azok könnyen újra-reakciósodnak. Ezt igazolja, hogy hírlapjuk - ha a többszöri figyelmeztetés hatására már nem is olyan mértékben, mint korábban - még mindig a klerikális reakció lapja. Az ellen66 B-A-Z. m. Lt. XXXIII-5/1. 53. f. 205. 67 B-A-Z. m. Lt. XXXIII-5/1. 53. f. 104. 68 B-A-Z. m. Lt. XXXIII-5/1. 53. f. 5.
