Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Sándor István: Az MKP és a katolikus egyház vizsonyáról Borsod megyében 1945-1948 között

leginkább, köztük még Miskolcon sem nőtt komolyan a párt támogatottsága. Az MKP nem figyelt kellőképpen arra, hogy a nép szemében a vallás és az egyház összetartozik. Néha a párttagok is túltámogatták az egyházat, így annak uszályába kerültek. A reformárus településeken jobb eredményeket ért el a párt, rnint a katolikus helységekben. Hiba volt a hosszú kampány és a tempó állandó fokozása, mert mind a választók, mind az agitációsok elfáradtak a választásokra. Az egyház ezzel szemben az utolsó három napban dolgozott legerőteljesebben. A bizottság mindezek ellenére az MKP vallási, nemzeti és kismagánrulajdont védő politikáját pozitívnak minősíti a választási eredmények alapján. A Magyar Kommunista Párt tehát saját választási szereplését nem a lehetséges legjobbnak ítéli meg. Az elérhetőnek vélt eredmény elmaradásáért nem utolsósorban az egyház beavatkozását okolja, pontosabban az egyháziakat teszi felelőssé. A megfelelő tanulságok levonása után, a jövőbeni fiaskók elkerülése érdekében úgy dönt, konkrétan megtudja, kikkel áll szemben, illetve kikre számíthat. A központi vezetés hozzálát az országban élő demokratikus lelkipásztorok feltérképezéséhez. A Megyei Bizottság 1947. november 8-i dátummal kapja kézhez a Központi Vezetőség Káder Osztályának leiratát, melyben a megye területén lakó demokratikus beállítottságú papok névsorának összeállítására, pártállásuk, felekezetük feltüntetésére és rövid jellemzésükre utasítják.

60 A bizottság 12-én körlevélben fordul az alsóbb szervezetekhez az adatok összegyűjtése végett.

61 A járási és körzeti titkárságoktól beérkező településenkénti kimutatások korántsem korlátozódnak a demokratikus lelkészekre, hanem mindegyikre kiterjednek. A demokratikus jelző sokkal ritkábban fordul elő, mint a különböző szavakkal és kifejezésekkel jelölt antidemokratikusság.

62 Az ózdi járási titkár harminc különböző felekezetű lelkészt és hitoktatót sorol fel, de igazából egyiket sem tartja demokratikusnak. Kimutatásához

63 fűzött mondatai rávilágítanak arra, mi célból is kellett ezeket az adatokat összegyűjteni. „A fennt felsorolt egyének a legnagyobb ellenségei demokráciánknak, bármennyire is iparkodunk beférkőzni bizalmukba ha látszólag meg is engedik, de azt, hogy megnyerjük, az kizárt. Mereven elzárkóznak, anyagilag is iparkodnak bennünket kihasználni hogy gazdaságilag erősödjönek, de azt is az ő saját célúkra használják fel. - Demokratikus érzelmű mondhatnám 60 B-A-Z. m. Lt. XXXIII-5/1. 53. f. 192. 61 B-A-Z. m. Lt. XXXIII-5/1. 53. f. 192. 62 Pl.: B-A-Z. m. Lt. XXXIII-5/1. 53. f. 54 és 57. 63 B-A-Z. m. Lt. XXXIII-5/1. 53. f. 132.